Magyarország tízszeresére emelte az aranytartalékát

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ezzel az aranykészlet nagyságát a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelte – jelentette be a jegybank kedden.

Budapest, 2018. október 16. / Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár. / MTI Fotó: Illyés Tibor

A döntéssel 2018. októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, amelynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár. A nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett, ami megfelel a nem-euróövezeti közép-kelet-európai országok átlagának – olvasható a jegybank honlapján.

Az MNB 1986 óta most először vásárolt újra aranyat. Az aranytartalék emelésére és fizikai formában történő hazaszállítására 2018 októberének első felében került sor.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök egy éve kérte fel a jegybank vezetését és a monetáris tanácsot, hogy gondolja újra az ország arannyal kapcsolatos stratégiáját.
Az arany a biztonság, a kockázatkerülés és kockázatmegosztás eszköze, de egyben a nemzeti öntudatot is erősíti, egyúttal gazdaságpolitikai eszköz is – mutatott rá Matolcsy György.

Az MNB elnöke jelezte: a monetáris tanács az aranystratégia áttekintése során azt tapasztalta, hogy a világ több jelentős jegybankja – a globális gazdasági-pénzügyi válságot követően – növelte, megerősítette aranykészletét. Az aranytartalék növelésében Kína, Oroszország és Dél-Korea jár az élen. A magyar jegybank a nemzetközi trendnek megfelelően határozott az ország aranykészletének megemeléséről – tette hozzá.

Matolcsy György emlékeztetett: Magyarországot, a magyarokat különleges kapcsolat fűzi az aranyhoz. A középkorban kincses Magyarországról beszéltek, a középkorban 300 évig az akkori Magyarország Európa “aranyhatalma”, legnagyobb aranytermelője volt, Európa akkori aranytermelésének öthatodát, a világ aranytermelésének harmadát adta.

Az MNB elnöke jelezte: a jegybank vezetése alapos vizsgálatot tartott, és arra az elhatározásra jutott, hogy első lépésben helyes hazahozni a korábbi 3,1 tonnás aranytartalékot, ez már itthon volt, amikor a monetáris tanács döntött arról, hogy tízszeresére emeljük a tartalékot. Ez a megemelt mennyiség, 31,5 tonna arany már Magyarországon van.

Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja kiemelte: az arany története összefügg az emberiség történetével, a világban sokáig működött az aranyra alapozott rendszer, amelyet először a I. világháború, majd az 1929-33-as gazdasági világválság vetett vissza. Később, a Bretton Woods-i egyezmény újra az aranyra alapozta a világ pénzügyi rendszerét, de ezt Nixon akkori amerikai elnök felmondta, ennek alapján véget ért az akkori aranystand rendszer.

Napjainkban, a 2008-as globális gazdasági válság után ismét az arany lett a biztonságos pénzügyi tartalékképzés legfőbb eszköze – mondta Pleschinger Gyula.

Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta: a régióban sokáig Romániának volt a legnagyobb aranytartaléka, de az utóbbi hónapokban Lengyelország jelentős mennyiséget vásárolt fel, így már náluk van a legtöbb nemesfém ebben a térségben. A teljes tartalék arányában Romániában még mindig a legjelentősebb az arany szerepe, 10 százalékot ért el a tartalékon belüli arány, Magyarországon a megemelt mennyiséggel ez az arány 4,4 százalékot tesz ki.

Fömötör Barna, a jegybank főigazgatója közölte: az aranykészletet légi úton szállították Magyarországra a nemzetközi szigorú biztonsági előírások betartásával, most a legmagasabb biztonsági fokozatú épületben őrzik. A teljes tartalék jelenleg 2300 darab aranytömbben van, egy aranytömb hossza 23 centiméter, 8 centiméter szélesek és 4 centi magasak, egy tömb súlya 12,5 kilogramm.

 

 

Kapcsolódó írásunk:

 

 

Újra Magyarországon van az ország aranytartaléka

Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka, a hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden az MTI-vel. A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár – 33,1 milliárd forint – értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött az MNB vezetése.

Villámtörvénykezés: Kivezetik a lakástakarékok állami támogatását!

Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd. A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát.

 

illusztráció / forrás: web

A kormánypárti képviselő indítványában hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére. “Célunk, hogy minden magyar családnak saját otthona legyen” – fogalmazott, rámutatva: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ös bevezetése óta több mint 90 ezer családnak biztosított támogatást, közel 250 milliárd forint értékben. Kiemelte továbbá, az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok ma már jelentős állami támogatást vehetnek igénybe használt és új lakás vásárlásakor. Ez segít a családoknak abban, hogy túlzott eladósodás nélkül jussanak saját otthonhoz – tette hozzá.

Bánki Erik ugyanakkor figyelmeztetett, az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is “extraprofitot realizálnak”.

A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz – fejtette ki, megjegyezve, a jellemzően kis összegű konstrukció miatt a megtakarításokból alig épültek új lakások.

Az előterjesztő szerint a csok az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak. Megjegyezte, az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a takarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. Bánki Erik közlése alapján a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató 2010 óta közel 60 milliárd forint “extraprofitot” realizált.

A kormánypárti politikus kitért arra is, az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a csok további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják. A költségvetés idén mintegy 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre.

Végleg bezár a Heineken Hungária Zrt. martfűi gyára

Végleg bezár a Heineken Hungária Zrt. martfűi gyára, a munkavállalóknak Sopronban kínál álláslehetőséget a vállalat.

Gebri Anna, a Heineken Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere az MTI-t közleményben arról tájékoztatta, hogy Sopronban bővíti logisztikai kapacitását, így a közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően megnőtt gyártókapacitást már a helyi raktári bázis is ki tudja szolgálni. A soproni fejlesztést a gyártás rugalmasságának biztosítása és energiatakarékossági szempontok is indokolják – közölte.

A Heineken Hungária korábban, hatmillió eurós befektetéssel, sikeresen szervezte egy centrumba a teljes hazai sörgyártását. Ezt követi most a logisztikai bázis központosítása a Sopronban működő gyár közelében – olvasható a közleményben. A vállalat számít minden egyes munkavállalójának szakmai tapasztalatára és munkájára, ezért az a 16 munkavállaló, akik eddig a cég martfűi logisztikai telephelyén dolgoztak, nemcsak lehetőséget, de támogatást is kapnak, hogy – amennyiben kívánják – a soproni telephelyen folytassák munkájukat – tájékoztattak.

A Heineken Hungária feladatának tekinti azt is, hogy a sörgyár korábbi területe Martfű és a térség számára a lehető legjobban hasznosuljon, ezért fordult a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez, amely kész együttműködni, így hamarosan megkezdődnek az egyeztetések- olvasható a közleményben. Papp Antal, Martfű (független) polgármestere az MTI-nek elmondta: tájékoztatták a gyár végleges, december 31-i, megszűnéséről. Hozzátette, hogy emiatt a város a jövőben körülbelül százmillió forint iparűzési adóbevételtől esik el. A nyilvános cégadatok szerint a Heineken Hungária Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 53 milliárd 875 millió forint volt, 2016-ban 52 milliárd 368 millió forint. Az árbevétel túlnyomó része belföldi értékesítésből származik. A cég adózott eredménye 2017-ben csaknem 170 millió forint volt, míg 2016-ban 400 millió forint veszteséget ért el.

A társaság márciusban közölte, hoga kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását soproni gyárában. A beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató üzemben csaknem negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani. A kapacitásbővítéssel nem kerül majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja majd a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást.

Eredményes napjuk volt a soproni rendőröknek hétfőn!

A soproni rendőrök október 15-én hétfőn 6 óra 40 perckor egy 31 éves helyi férfit a Teleki Pál utcában, 7 óra 15 perckor egy 23 éves mohácsi férfit a Fő téren, majd 13 óra 40 perckor egy 33 éves büki férfit a Csengery utcában igazoltattak. Az ellenőrzés során a járőrök megállapították, hogy a helyi férfi ellen a Soproni Járási Hivatal, a mohácsi férfi ellen a Mohácsi Rendőrkapitányság és a büki férfi ellen a Szombathelyi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja adott ki körözést.

A férfiakat elfogták, a Soproni Rendőrkapitányságra előállították, majd a soproni férfit a Győri Büntetés-végrehajtási Intézetbe a büki férfit pedig Sopronkőhidai Büntetés-végrehajtási Intézetbe vitték.

 

Ismerd meg merre járt a villamos Sopronban!

Egy igazi soproni közlekedéstörténeti kalandtúrán, a XX. század eleji soproni villamos vonalán ismerhetik meg a várost a helyiek és az érdeklődők egészen 2018. november 11-ig, amennyiben részt vesznek a  Soproni Múzeum és a Cédrus Könyvkereskedés közös programján.

 

Villamos-túra

 

A Múzeumok Őszi Fesztiváljának keretében meghirdetett múltidéző “villamostúra”  megvalósítása a Soproni Múzeum régi vágya volt,  amelyen végighaladva a soproniak és az idelátogatók egyaránt új oldaláról ismerik meg a várost.

Sopronban egyébként 1900 és 1923 között közlekedett villamosvasút, amely a két vasúttársaság, a GySEV és a Déli Vasút állomásait kötötte össze a belvároson át. A húszas évekre gazdaságtalannak bizonyult a villamos üzemeltetése, ezért be is zárták, de a kocsik és a pálya emlékét megőrizték a korabeli fényképfelvételek, képeslapok és más dokumentumok. A soproni villamosvonalat 1923. május 31-én zárták be és a szerelvényeket leselejtezték, de a helyi közlekedéstörténelem egyik fontos része maradt.

 

A kiindulópont a belvárosi Cédrus Könyvkereskedés, ahol az  érdeklődők hozzájuthatnak a túra kalauzához, melynek segítségével azután mindenki egyénileg vagy csoportosan teljesítheti a túrát, amely a vasútállomástól indul a Széchenyi tér és a Várkerület érintésével. Útközben pedig a látnivalókhoz kapcsolódó feladatokat is megoldhatnak a vállalkozószelleműek.

 

 

 

nyitóképünk forrása: villamosok.hu

Az 56′-os eseményekre emlékezett a Jereván lakótelep Lővéri Nyugdíjasklubja

Méltóságteljes és meghatóan szép műsorral készült a nemzeti ünnepre a soproni Jereván lakótelepen működő Lővéri Nyugdíjas Klub. Méltóan kialakított ünnepi környezetben mécsesgyújtással és virágokkal idézték fel az eseményeket, irodalmi összeállítással emelték az ünnepi  alkalom méltóságát.

fotó: Jereván lakótelep Lővéri Nyugdíjasklub / G.T.

fotó: Jereván lakótelep Lővéri Nyugdíjasklub / G.T.

Az ünnepség meghívott vendége Firtl Mátyás, a 2004 és 2018. közötti időszak egyéni választott országgyűlési képviselője volt, aki maga is megélte 1956-ot. Dr. Koltai Miklósné, a klub elnöke az eseményen méltatta Firtl Mátyás  politikusi tevékenységét és életpályáját, hangsúlyozva, hogy a  rendkívüli eredményes közéleti tevékenysége és választói képviselet mellett Firtl Mátyásnak mindig gondja volt a legkisebb közösségek támogatására, a nyugdíjasok iránti tiszteletre és törődésre, amit ők maguk is folyamatosan érezhettek.

Az ’56 szellemiségének érvényt szerző országos szintű, és nemzet sorsát is meghatározó 30 éves politikusi és csaknem másfél évtizedes parlamenti munkáról is szól dr. Koltai Miklósné, a politikus tiszteletére összeállított műsort megelőzően.

fotó: Jereván lakótelep Lővéri Nyugdíjasklub / G.T.

A nemzet sorsfordító időket megélő évtizedeiben vállalt szolgálata a  szülőföldje, a lakóhelye, a szűkebb és tágabb közössége, a térség,a haza és a nemzet megerősítésének felemelkedésének hittel, hűséggel végzett szolgálata volt mindvégig, tántoríthatatlan elkötelezettséggel becsülettel, tisztességgel – fogalmazott dr. Koltai Miklósné.

fotó: Jereván lakótelep Lővéri Nyugdíjasklub / G.T.

Firtl Mátyás beszédében felidézte az 1956-ban személyesen átélteket, ugyanakkor szólt a közéleti tevékenysége fő mozzanatairól, amelyek emberközeliségből világítottak rá mindarra az értékre, amelynek érvényesítésére mindig is törekedett. Rávilágított mindazokra a folyamatokra, amelyek a fejlődés és felemelkedés, a megerősödés útjára vezették az országot. Hangsúlyozta az összetartó és aktív közösségek  fontosságát, akiknek együttműködése és tettereje fontos a közösségi célok sikerében.