Mennyi idős a legrégibbi hatályos magyar törvény?

Mennyi idős a legrégibbi hatályos magyar törvény?Egy 1872-ben kihirdetett “törvényczikk” számít a legöregebb hatályos jogszabálynak ma Magyarországon: a Győr-Sopron-Ebenfurt “gőzmozdonyvasút” kiépítését engedélyező, 33 paragrafusból álló őslexet 135 éve fogadta el az Országgyűlés alsó- és felsőháza.

A vasút “üzletbentartására” Erlanger Viktor bárónak felhatalmazást adó 1872. évi XXVII. törvény kimerítő részletességgel határozta meg – az elsőtől a negyedik osztályig – a mérföldenként érvényesíthető legmagasabb menetdíj összegét. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején elfogadott több ezer törvény közül – mint a Complex Jogtár Plusz című internetes törvénytárból kiderül – összesen kilenc van jelenleg is érvényben.

A szocializmus idején névlegesen nagyrészt még hatályos, 1875-ös kereskedelmi törvénynek ma már azonban csak egy egészen kis töredéke (8 paragrafus) él, ezek a kereskedelmi utalványok, az úgynevezett hajókölcsönlevelek és a biztosítási kötvények átruházását szabályozzák.

Mennyi idős a legrégibbi hatályos magyar törvény?A Horthy-korszak parlamentjében megszavazott jogszabályok közül 14 tartalmaz még hatályos rendelkezést. A március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánító 1927. évi XXXI. törvényt több évtizedes szünet után Németh Miklós kabinetje nyilvánította egy váratlan húzással újra hatályossá 1987 decemberében.

A rövid életű második köztársaság (1946–1949) törvényeiből 13 élte túl az államszocializmust. A nemesi és főnemesi rangok eltörlését az 1947. évi IV. törvény mondta ki, amely elméletileg mindmáig tilossá teszi a nemesi előnevek és címerek használatát is. Ugyancsak a koalíciós időknek is nevezett korszakból maradt itt “a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozásáról” született 1947. évi XIX. törvény, amely öt évig terjedő fogházzal fenyegeti a szóban forgó objektumok megrongálását.

A Rákosi-éra alig néhány tucat törvénye közül ugyancsak 13 számít ma még hatályosnak. Közülük feltehetően csak tévedésből hagyták “állva” az eddigi kormányok az 1954. évi III. törvényt, amely a “város- és községgazdálkodási minisztérium” felállítását kodifikálta.

A három évtizeden át tartó Kádár-korszak törvényei közül összesen 47 élte túl az időközben tartott öt demokratikus választást, e jogszabályok kétharmada a nyolcvanas évek végén azonban már a rendszerváltás jegyében született.

forrás: hvg.hu

3490 / 1294 látogató

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.