Interjú Fenyő Ivánnal

Interjú Fenyő IvánnalJarheads, Szabadság, szerelem, S.O.S szerelem – Fenyõ Iván napjaink egyik legnépszerûbb férfi színésze. Február 14-étõl látható a mozikban legújabb filmje a 9 és fél randi, amelyben fõszerepet játszik. A film díszbemutatóján a legfontosabbakról beszélgettünk: nõkrõl, könyvekrõl, és természetesen a filmrõl…


A 9 és fél randi címû filmben egy médiagurut alakítasz, aki bajba kerül, s csak úgy mászhat ki a csávából, hogy könyvet kell írnia tíz nõrõl. “Írod” már magadban azt a bizonyos könyvet a nõkrõl?

  • Az agyamban már nagyon régóta “írom” a nõkrõl szóló könyvet. Amióta úgy gondoltam, hogy kicsit már érettebb korba léptem, azóta folyamatosan különbözõ jegyzeteket raktározok el az agyamba. Ezeket aztán felhasználom bizonyos szituációkban. Ilyen módon szerintem életünk végéig írunk könyveket.

Hogyan viszonyulsz a nõkhöz és a nõi lélek rejtelmeihez?

  • Nincs konkrét nõtípus, amit szeretek. Nem mondanám, hogy csak a szõkéket vagy a barnákat szeretem. Mindegy, hogy egy nõ szõke, barna, teltebb, vagy vékonyabb. Azt gondolom, hogy egy nõ legfõképpen nõies kell, hogy legyen és az a jó, ha egy nõnek van kisugárzása. A nõi lélek viszont már bonyolultabb dolog. Valószínûleg a lélek teljes egészében megfejthetetlen, csak arra lehet esélyünk, hogy egyes részleteit ismerjük meg.

Mi a véleményed a nõi szerep átalakulásáról?

  • Az utóbbi idõben természetesen nekem is feltûnt, hogy a nõk egyre többször kilépnek a hagyományos szerepükbõl. Mindaddig nincs is ezzel probléma, amíg a nõi szerep át nem fordul férfi szerepbe. Ez természetesen fordítva sem szerencsés. Van, amit egy nõ megtehet, de van, amit nem, és ez így van a férfiak esetében is: minket is köteleznek bizonyos viselkedési normák. Azzal nem értek egyet, hogy férfi és nõ ugyanolyan legyen, mert akkor elveszne a nõ igazi varázsa. Egyetértek viszont azzal, hogy nõt és férfit azonos szinten kell kezelni, hiszen mindkettõt egyforma jogok illetik meg.

A média által felépített Fenyõ Iván és a valódi Fenyõ Iván milyen viszonyban állnak egymással?

  • A bulvársajtó által kreált Fenyõ Iván semmiképpen sem az igazi Fenyõ Iván. Nem nagyon nyilatkozom bulvársajtóban, de õk irogatnak rólam különbözõ cikkeket. Ezek nagyrészt csak arra kellenek, hogy könnyebb legyen eladni az újságot. Ha viszont hazugságok jelennek meg, akkor akár jogi útra is terelem az ügyet, mert nem engedem, hogy különbözõ valótlanságok jelenjenek meg rólam. Most is lesz egy ilyen per… Egyébként kifejezetten ügyelek rá, hogy a magánéletem ne jelenjen meg a sajtóban. Az igazi Fenyõ Ivánról nem nagyon tudnék beszélni, hiszen egész életünk során próbáljuk magunkat megfejteni, néhány mondatban ezt szerintem lehetetlen megfogalmazni.

Milyen tulajdonságaiddal vagy elégedetlen és milyenekkel elégedett?

  • Nem szoktam híresztelni azokat a tulajdonságaimat, amelyekkel elégedetlen vagyok. Igyekszem a minimálisra csökkenteni a rossz tulajdonságaim számát. Hogy mivel vagyok elégedett? Annyit talán elmondhatok, hogy szakmailag igyekszem minõséget nyújtani minden körülmények között. Próbálom a lehetõ legpontosabban elvégezni a feladataimat. Ebben talán maximalistának is mondhatom magam.

Ez is közrejátszik abban, hogy külföldi produkciók kapcsán is fölmerül a neved. Azon kevesek közé tartozol, akiknek külföldön is sikerülhet befutni…

  • Szerintem mindenkinek sikerülhet, csak akarni kell. Még fontosabb azonban, hogy tegyünk is érte. Alapvetõ dolog a nyelvtudás. Nagyon fontos, hogy folyékonyan beszéljünk idegen nyelveket. Sok tehetség azért nem tud érvényesülni külföldön, mert nincs megfelelõ nyelvtudása. Emellett fontos, hogy az ember elszánt és kitartó legyen. Kell, hogy legyenek célok, amikért küzdeni lehet.

Mi a véleményed arról, hogy a filmtörvénynek köszönhetõen az elmúlt években egyre több külföldi produkció készül hazánkban, az Európai Unió viszont vizsgálat alá vonta a törvényt, mert nem elégedett a finanszírozást tartalmazó részekkel?

  • Mi színészek nem nagyon látunk bele ezekbe a dolgokba, de vágyaim természetesen vannak. Én szeretném, ha egyre több minõségi magyar film készülne itthon, és annak is örülnék, ha egyre több igazán komoly nagyköltségvetésû külföldi filmet forgatnának Magyarországon. A külföldi filmek segítik az itthoni filmszakma fejlõdését, és erre nagy szükség van.

Számodra milyen pozitív és negatív eredményekkel járt a külföldi forgatás?

  • Hosszú távon semmilyen negatív hatást nem tapasztaltam eddig. Persze voltak nehézségeim, például a nyelvvel, mert nagyon furcsa volt hirtelen belekerülni az amerikai légkörbe. Az elvárásoknak mindenkinek egyformán meg kellett felelni, akár amerikai, akár külföldi. Az amerikai forgatás csak pozitívumokkal járt. Rácsodálkozhattam a világra és elindított egy olyan úton, aminek az a lényege, hogy nyissunk az ismeretlen felé, nyitott szemmel járjunk, képesek legyünk befogadni az új dolgokat, és az élvonalban legyünk. A versenyképesség nagyon fontos.

A nyitottság hiányzik leginkább a magyar emberekbõl?

  • A magyar emberek többségébõl sajnos nagyon sok minden hiányzik. Hiányzik az összefogás, a tolerancia, a lazaság, a jófajta nyitott liberális gondolkodás, a valódi profizmus. Hiányzik a tanulás és a fejlõdés igénye is. Tehetségekbõl nincs hiány, úgyhogy van remény, de a tehetség önmagában kevés. A sikerért konkrét tettekre van szükség.

Említetted, hogy vannak tehetségeink. Véleményed szerint a filmszakma számára megfelelõ színészi bázis áll rendelkezésre?

  • Közhelyesen hangzik, de sok színész nem elég finoman játszik filmen. Ezt nem csak én mondom, hanem a gyakran a közönségnek is ez a véleménye. Jó filmszínésznek lenni tehetség kérdése is, de a gyakorlat számít igazán. Ilyen szempontból engem elkényeztetett a sors, hiszen van lehetõségem gyakorolni. Ami a színházat illeti, én inkább a kisebb színpadokat szeretem, ott sokkal bensõségesebb és oldottabb a hangulat. A filmet is azért szeretem, mert valósabbnak tûnnek a dolgok.

Szerinted, van ellentét a közönségfilmes és a mûvészfilmes szakma között?

  • Én igazából azt szeretném hinni, hogy nincs külön mûvészfilmes és közönségfilmes szakma. Nehéz ilyen kategóriákat felállítani, olyan nagy mértékû a keveredés. Magamat sem tudnám besorolni sehova, és nem szívesen skatulyáznám be magam.

Az igazán nagy külföldi sztárok közül kivel dolgoznál együtt szívesen?

  • Sok jó színész és sok jó rendezõ van, ezért nem lehet a teljesség igényével felsorolni mindenkit, mert valaki mindig kimaradna. Nem olyan régen olvastam azonban egy Al Pacino életérõl szóló könyvet, ezért most azt mondanám, hogy vele szívesen dolgoznék együtt. De veszélyes dolog egy embert említeni, mert akkor azt fogják mondani, hogy “Fenyõ Iván Al Pacinoval akar dolgozni” és ez így nagyképûen hangozna. A valóság az, hogy nagyon sok ember van, akivel szívesen forgatnék, de ebben az órában, ezen a helyen Al Pacino neve jutott eszembe. Lehet, hogy holnap már mást mondanék…

Akkor a kedvenc filmjeidet sem tudnád felsorolni…

  • A teljesség igényével nem, mert rengeteg kedvenc filmem van. Ilyen többek között A sebhelyesarcú, a Volt egyszer egy Amerika, A nagy kékség, A nagy zabálás és a Nagymenõk. A Kremer kontra Kremert is sokra tartom. A maiak közül most hirtelen a 21Gramm jut eszembe.

Sokat nyilatkozol mostanában a sajtónak. Milyen témákat nem kérdeznek meg soha tõled?

  • Ez nálam úgy mûködik, hogy ha valamit el akarok mondani, akkor egy hasonló kérdésre válaszolva kiegészítem azzal. Azok a kérdések jók és érdekesek számomra, amelyekre nem lehet gondolkodás nélkül válaszolni, hanem el kell töprengeni az emberiség vagy a világ dolgain. Ilyenkor bennem is jobban megfogalmazódik egy-egy választ.

Van kedvenc könyved, amit segítségül tudsz hívni a világ megfejtéséhez?

  • Hermann Hesse Demien címû könyve és Bulgakov Mester és Margaritája nagy kedvenceim közé tartoznak. A Mester és Margaritában nagyon tetszik az ördög Woland figurája, mert nem egy velejéig romlott gonoszként jelenik meg, hanem emberi tulajdonságokkal rendelkezik, tehát sokszor szíve is van. Ez alapján is vallom, hogy a dolgokat nem lehet mindig feketén-fehéren megítélni.

Mondhatjuk, hogy a végletek számodra nem jelentenek sokat.

  • Azt mondanám, hogy az igazság mindig a végletek között van valahol. Ahhoz keveset láttam a világból, hogy azt merjem mondani: valami csak ilyen, vagy csak olyan. De ahhoz meg eleget láttam, hogy ne legyen véleményem a világról. A végletekre csupán azért van szükségünk, hogy lássuk a határokat.

Forrás: http://szeged.hir6.hu/cikk/5689/080214_igyekszem_minoseget_nyujtania

6209 / 1859 látogató

Interjú Fenyő Ivánnal” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Azt szeretnélm kérdezni,hogy Fenyő iván most 2008-ban hol lakik?

  2. Ezt sajnos nem tudjuk, de biztosan találsz a neten valahol rajongói oldalt, ahol közzétesznek levelezési címet is. Google a barátod :)))

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.