Villás Béla a párkapcsolatokról

Villás Béla a párkapcsolatokról– Arról már több helyen is nyilatkozott, hogy milyen állomásai voltak az ön személyes útjának (találkozás gömbvillámmal, halálközeli élmény, spirituális tanfolyamok és utazások), de milyen lelki indíttatások motiválták?

Villás Béla – Volt bennem egy vágy, hogy megfejtem a halál titkát, a létezés titkát, a létünk értelmét. Ez a vágy hajtott és indított el az utamon. Arra gondoltam, hogy amit a tudomány a világ fizikájáról, kémiájáról nem tud megfejteni, azt megfejtheti valami új, valami alternatív látásmód, egy transzcendens megközelítés.

Úgy okoskodtam, hogy itt kell megtalálnom a válaszokat. Így indultam útnak, a világ számtalan táját bejártam.

– A világjárás kapcsán felmerül az emberben egy-két kérdés, az például, hogy honnan tudta, kit kell megkeresnie? Ki ad érvényes választ a kételyeire?

– Bármily furcsa, soha nem azt találtam, amit kerestem. Úgy jártam, keltem a világban, hogy na, ha ide kell jönnöm, biztos vár rám valami csoda, de érdekes módon sohasem az, amire számítottam.

Nagyon sokszor csak később derült ki számomra, hogy mit kaptam, amikor egyszer csak egy régebben kapott információ kezdett élni, beilleszkedni az aktuális tudásomba. Nem abban a szituációban hatott, amelyikben megtörtént, hanem később, amikor megérett rá a helyzet és megértem rá magam is.

– És? Megkapta mindenre a választ?

– Ennek az útnak nincs vége. Én azt mondom: aki kijelenti, hogy elért a végére, az nem mond igazat. Ma már tudom, hogy nincs új a nap alatt, de nyitott vagyok arra, hogy egy-egy hegycsúcsot, egy-egy információt, egy-egy tudást, egy-egy bölcsességet még egy lábbal megtámasszak.

Még egy megértéssel tisztábbá szeretném tenni, mások előtt is.

– Maga külföldre járt mestert keresni, pedig nálunk is akad jó néhány tanító. Itthon nem talált mesterére? Van-e itt példaképe, vagy olyan, akinek munkássága közel áll Önhöz?

– Megmondom őszintén, hogy nekem nem igazán volt mesterem. Külföldi barangolásaim során nagyon sok mesterrel találkoztam, aki a maga területének kétségen fölül a „mestere” volt. De láttam, hogy mindenki a tortának csak egy szeletét bírta.

Én azt kerestem, aki az egész tortát birtokolja, aki kerekké, egésszé képes tenni a tudást. Ilyet nem találtam. Nem volt mesterem ebben a földi világban, ebben az életemben nem. De van egy mesterem, aki gyerekkoromtól végigkíséri az életem, sokat hadakoztam vele, sok mindent elfogadtam tőle, sok mindent nem, de utólag bebizonyosodott, hogy mindig neki van igaza.

Úgy hívják Emánuel Jézus.

– Hol és hogyan találkozik vele?

– Az ővele való kommunikáció nem túlságosan bonyolult. Tudom, hogy mindig, mindenhol velem van. Úgy társalgok vele, mint bárki mással szokás: perelek, vagy köszönetet mondok, ahogy a helyzet diktálja.

Ártás, bántás, démonok és az aura

– Látom, Ön sokféle ékszert, talizmánt hord. Gondolom, mindegyik jelent valamit.

– Azt tudjuk, hogy a világ tele van mindenféle bántással, ártással, démonokkal és egyebekkel. Azt is tudjuk, méghozzá a tudományos világ által igazoltan, hogy a gondolatoknak mozgató ereje van.

Maradjunk annyiban, hogy a rajtam levő tárgyak mind emlékek. Mindegyiket valamilyen beavatás, vagy valamilyen utazás nyomán kaptam. Ezek védenek engem, segítenek eligazodni, segítenek megtalálni magam.

A gyűrűk például angyalokkal vannak közvetlen kapcsolatban, angyaloknak vannak felszentelve. Csak ezüstöt hordok. Az aranyat azok az emberek részesítik előnyben, akik szeretnek hivalkodni, szeretik a cicomát, akik a saját kisebbrendűségi komplexusaikat kompenzálják ilyen módon.

– Napjainkban kifejezetten divat mindenféle szimbólumot viselni, akár ékszer, akár tetoválás formájában. Sok embernek fogalma sincs, mit vesz magára, milyen jelentéssel bírnak tárgyai.

– Ez olyan, mint amikor az ember egy parfümöt hord a zsebében, akkor azóhatatlanul körüllengi egész lényét. Az embernek a fizikai testén kívül van egy másik dimenziója, amit asztrálnak, aurának, energiatestnek neveznek. Ha ide bejut egy információ, az kihat az egész lényére, a fizikai testre is.

Hatással van ránk, minden, amit kimondunk és minden, amit hordunk vagy történetesen magunkra rajzolunk. Ennek az az üzenete: vágyunk rá. Aztán ott van az analógia törvénye. A hasonló hasonlót vonz. Amit viselünk, amit magunkra tetoválunk, az magához vonzza a hasonló dolgokat.

Megtalálja a zsák a foltját, mondja erre ez a betyárosan jó magyar szólás. Ott van például a kereszt. Felfelé fordítva kereszt, lefelé fordítva kard. Szenvedés és harc. Erről szól az emberek élete és ezt nem veszik észre. Megint csak egy mondás: falra festi az ördögöt. Vagyis azáltal, hogy beszél valamiről, már vonzáskörébe is vonja azt a valamit. Nos tehát, minden formának, minden anyagnak, minden színnek, amivel kapcsolatba kerülünk, van hatása.

Érdekes az is, hogy az indiai vagy kínai kultúrát már nagyon jól ismerjük, tisztában vagyunk szimbólumrendszerével, betéve tudjuk, fújjuk, mi mit jelent. De miért nem engedik a magyar szimbólumrendszert kibontakozni, a rovásírást, a népi motívumokat megismertetni az emberekkel? Ezekről igen keveset tudunk. Pedig óriási energiák rejlenek bennük.

Szeretet, logika, vágy, morál

– Manapság gomba módra elszaporodtak a szereteten alapuló társaságok. Mindig rácsodálkozom arra, hogy mennyi ember tűzi zászlajára a szeretet szavát, és ehhez képest mégis mennyire szeretet nélküli a világunk.

– Én mást mondok a szeretetről, mint amit általában szokás. Először is: amit szeretetnek hívunk, annak halvány köze sincs az igazi szeretethez. Ez egy barter-dolog. Én adok ezt és ezt, és ezért cserébe elvárok valamit. Ez az adás-kapás törvényén alapul. Másodszor: a mi világunkban azt fogadjuk el, ami racionális.

Pedig épp itt a dolog lényege. A logikátlanság. A szeretetben nincs logika. A szeretet egy fantasztikus csoda. A létezés legnagyobb csodája. Képes-e az ember megtanulni? Igen, a szeretet megtanulható. Ehhez nem kell más, mint felejteni. El kell felejteni a vágyat, a morált, mindent, amit belénk programoztak.

El kell felejteni azt az értékrendet, amit ma annak neveznek. Meg lehet érteni, hogy mi a nem szeretet, és ha ezt megértette az ember, akkor egy kicsit közelebb kerül ahhoz, hogy mi a szeretet. Harmadszor: ahhoz, hogy megszakítsak egy cselekvésláncot, valami abnormálisat kell tennem.

Vagyis tegyük fel, hogy valaki valami csúnyát tesz velünk. Erre természetes reakció, hogy mi egy másik csúnyával, lehetőség szerint még csúnyábbal tromfolunk rá. Így alakul ki az adok-kapok véget nem érő láncolata. Ha meg akarom szakítani, nem kell mást tennem, mint valami szokatlan válaszolni.

Mondjuk jót adni, valami szépet adni cserébe. „Ha megdobtak kővel, dobd vissza kenyérrel” krisztusi parancsa szerint.

– Tulajdonképpen azért ültünk le, hogy a párkapcsolatokról beszéljünk és erről még egy szó sem esett.

– Nos, hozzám minden második ember azért jön, hogy a párkapcsolatában segítsem. Léteznek lélekpárok, de talán tízezer ember van a világon, akinek megadatik a lehetőség, megtalálni a másikat.

Olyan ez, mint egy eltépett papírlap. Egyik illeszkedik a másikba. A másik felet keresgetjük. Sokszor azt hisszük, na, ez tökéletesen passzol, aztán rájövünk egy hét, egy év vagy húsz év múlva, hogy mégsem.

Ez mégsem az a papír. A tökéletes illeszkedés nagyon ritka. És létezik mágia is. Működik. De a másik ember életébe az ő akaratán kívül nem lehet beavatkozni, ezért én ezt nem használom.

– És mi van akkor, ha az előbb emlegetett papírdarab megegyezik a saját nememmel?

– A homoszexualitás az én filozófiám és tudásom szerint gyerekkori indíttatású, nevelési kérdés, egy pedagógiai baki. Vagy esetleg a fogantatás pillanatában, magzati korban történt információ folyománya.

Elképzelhető olyan együttlét, ahol az ott elszenvedett szadizmus hagyja örök lenyomatát a gyerekben. Nincs bajom vele, elfogadom, de azt mondom, ez felnőttkorban már betegség.
Eltűnik az érzés, marad a számítás

– Ha már szóba került a magzati kor: mi a véleménye az abortuszról?

– Minden embernek joga van azt tenni, amit akar, nincs joga az egyik embernek beavatkozni a másik életébe. Az az egyház vagy bármilyen társulás, szervezet, amelyik azzal akarja a hatalmát gyakorolni, hogy emberek életébe beleavatkozzon, az alkalmatlan az emberek irányítására.

Az a csecsemő, aki ott van, csak egy test, a megszületés pillanatában költözik belé a lélek. Pontosabban ez egy fájdalmas beavatkozás, egy elektromos szikra, ami összeköti a lelket a testtel.

A test önmagában semmi. Gondoljuk csak el, ölünkben tartjuk kedvesünket, átkaroljuk, dédelgetjük, de halála után mégsem szívesen maradunk a közelében.

– Azt sokan a saját bőrükön érzékelik, és tapasztalják folyamatosan, hogy valami nagyon nem stimmel a párkapcsolatok területén. Ön szerint mi a legnagyobb baj?

– Az a baj a mai párkapcsolatoknál, hogy eltűnnek az érzések és csak a számítás marad. Ha megismerkedek valakivel, akinek adóssága van, fejvesztve menekülök, még akkor is, ha a szívem hozzá húz. Nem figyelünk a szívünk parancsára.

Marad a számító ész, a szexualitás, ahol az emberek csak érintik, használják egymást, miközben nincs idejük a másikra. Ez egy fogyasztói társadalom, vadkapitalizmus. El vagy adósodva, mindened, amid van, bérelt, részletre vásárolt, és azért hajtasz, hogy ki tudd fizetni. Nincs nekem arra időm, hogy egy másik emberre figyeljek, ajnározzam, szeretgessem…

– Gyakran emlegetik a kompromisszum hiányt.

– Erre éppen egy kínai tanító mesterrel tudok felelni. Ő pontosan ezt mondta: tudod, a ti világotokban miért boldogtalanok az emberek? Mert képtelenek a kompromisszumra. Ahhoz, hogy működjön egy párkapcsolat, ahhoz be kell fektetnem.

A befektetés arról szól, hogy önmagamból adok fel, az elvárásaimból. Vágyok egy olyan társra, aki brutálisan az én füttyömre táncol, aki ágyamba hozza a reggeli, aki ilyen, meg olyan. S ha én adok neki valamit, ezerszeresen várom a viszonzást.

– Modelljeink is veszni látszanak. Hol van egy minta, amit követni lehetne?

– Valóban tönkrement az a modell, amit még az én korosztályom tapasztalt a nagyszülőknél, akik egy életen keresztül együtt maradtak, és ahova érdemes volt elmenni, mert volt idő egymásra, mert mindig volt valami finom sütemény vagy kalács az asztalon. Ugye, mindenkinek van hasonló élménye? Olyan jó a nagyinál! S vajon miért?

– Állítólag Amerikában most új trend ütötte fel a fejét, már ami a kapcsolatokat illeti. Kezdenek elterjedni olyan vélemények, ami szerint a nők egyre inkább előnyben részesítik a „férfinélküliséget”. Mit gondol erről?

– Van benne valami, hisz az előbb elmondottak erre utalnak, vagyis az a tény, hogy csak használjuk a másikat, hogy csak egy eszköz a szexuális vágyaink kielégítésére. S mihelyst ezt magunk is megtehetjük, érdektelenné válhat a másik. De egyrészt ez a média propaganda hadjárata, egyfajta agymosás, másrészt a férfi és a nő valójában egymásnak teremtettek, és itt jön be a lélekpárok jelensége, illetve jelentősége.

Maga a keresés, a megtapasztalás az élet értelme. A vágy a szerelemre mindig ott lesz az emberek lelkében, márpedig ehhez a másik fél is kell.

Forrás: www.pkm.hu

15251 / 5681 látogató

Villás Béla a párkapcsolatokról” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Sok között megtalálni a kincset nehéz,de a sok értelmetelnség között elveszni könnyű.Az ember mindig valamit keres,ez a valami pedig nem más mint saját maga.Amit a mesterben keresel azt keresed magadban is.Mindaz pedig amit a mesterben keresel magadban megleled.

  2. Hihetetlen ez az ember miket hazudik össze, amikor ő maga egy gonosz, minden rosszindulattal és erőszakossággal megáldott egyén. A bűneink nem maradnak viszonzatlanul, neki is szembe kell néznie a tetteivel!

  3. Na azért ez nem teljessen igaz:).Még ha igy is lenne akkor is embernek joga itélni nincs-az vesse rá az első követ,aki nem vétkezett még életében.

  4. Sokat, sokszor keresgéltem már. Szabadon élek, befolyásmentesen. Önálló döntésem az érdeklődés, vagy annak elvetése. Úgy vélem, egy iránytű működik bennem, mely egyre határozottabb, mióta pl. nem veszek részt a pénzért való igavonásban. Amim van nem sok, de mégis gazdagnak érzem magam, és olyan emberek vonják magukra a figyelmem, akik a belső úton mutatják meg a gazdagság csodáit. Ilyen embernek érzem Villás Bélát. Köszönöm a figyelmed, amivel elolvastad soraim.

  5. Sziasztok,
    amennyire én tudom Vilás Béla sose mondta, hogy érd be kevéssel. :-) És egy mester sem.
    A MINDEN-SÉG LEGYEN TIED. MINDEN SZINTEN :-)

  6. Én a spiritualizmus útján járva kikkel találkoztam?
    Olyan emberekkel ( mint nagyon spirituális vezetők, férfiak ) akik elérve a 40 éves kort, feleségüktől elválva egy náluknál 20 évvel fiatalabb nővel éltek együtt.
    Persze már találkoztam olyannal is, aki nem így tett.
    Vajon ezeknek az embereknek a bölcsességük nagy és be akarják népesíteni a földet ( ahogy ezt Villás Béla előadásaiban annyiszor elmondja ), vagy a farkuk nem bír a helyén maradni és egy apakomplexusos kislány életükbe vonzásával kívánják egyik rejtett komplexusukat eltakarni.
    Vajon melyik az igaz dolog, kérdem Villás Bélától, természetesen nem ítélkezve.

    Szeretném megkérni ezúton Villás Bélát, válaszoljon eme eszmefuttatásomra itt vagy e-mail útján.

  7. Kedves Blase:

    Mi a probléma azzal hogy 20 évvel fiatalabb valaki? :-)

    Ez hogy egy közel egykorúnak “kell” lenni a pároknak előírta az Atyánk számunka ? Nem tudok róla :-)

    Ezt csak azért gondolod rossznak, mert ilyen társadalomban nőttél fel. Picit rugaszkodj el a földtől ahol nincsenek törvények és kérlek gondold át mégegyszer. Egyből észreveszed hogy teljesen mind1 ki hány éves, ha szeretik egymást. :-)

  8. Az abortuszt illetoen megnyugtato lenne az a felteves, hogy a lelek a szuletes pillanataban koltozik a testbe. En eddig ugy hallottam, hogy a fogantatas pillanatatol (ebben az esetben az abortusz mar gyilkossag!?). De a csecsemo, aki mar rug,forog,”el”(legalabbis biologiailag) az anya hasaban, akkor az meg az anya resze mindaddig amig megszuletik? De akkor meg hogy van az, hogy a mar a fogantatastol minden informacio megis megmarad benne, esetleg kesobbi eletet befolyasolva?

  9. Kedves Zoli!

    Azt hiszem, hogy nem értetted meg.
    Nem az egykorúsággal, vagy a 20 év korkülönbséggel van a baj.

    Vajon miért vált el 2 feleségétől, és miért él együtt egy sokkal fiatalabbal?
    A szeretet miatt, vagy kanos volt?

  10. Az is elgondolkoztató: Én mindenhol azt hallom, az összes Villás Béla tanítvány idézi: “Angyalt küldök eléd, hogy segítsen az úton”
    Mindenhol kerestem de ilyent nem találtam semelyik bibliában.

  11. Ezek az emberek,csak szócsövek,akarat nélküli bábok és azt szajkózzák amit az imádott bálványuk gondosan a szájukba rág.
    És azért nem talász semelyik Bibliában még hasonlót sem mert nincs ilyen az Írásban.

  12. Villás úr papol a párkapcsolat fontosságáról de ő maga már elfoggyantott pár ürüt a nyájból.
    Egy időben 4-5 párhuzamos/alternatív asszonykája is volt és úgy nézett ki ha nem jön be az egyház buli,hát egy jó kommuna még lehet a dologból.

  13. Eloljaroban: Nem vagyok semmilyen hitbeli kozossegnek tagja, de erdekel masok hite, ahogy az osszeall egyseges egessze. Jomagam is sokat foglalkozom a temaval, de ezt nem neveznem utkeresesnek, egyszeruen csak haladok valamerre, ajtok, kapuk nyilnak meg elottem, es latom maskepp a vilagot egy-egy uj ismeret birtokaban.
    Mindannyiunkrol kimondhato, hogy az elet egyes teruletein dominalunk, mas teruleteken pedig iranymutatasra szorulunk. Nincs ezzel baj, amig a helyen tudjuk kezelni, de mindjart problema adodik, amikor valaki olyan pozicioba akar furakodni, amihez se kepessege, se ereje nincs.
    A mai ember elete azonban sikerrol, penzrol szol, az emberek furakodnak hat. A mai embernek nincs ideje a masikra, frusztralt, es mint amikor sok egeret osszezarnak kis helyre, sajat tarsaira tamad.

    Miert mondom ezt? Mert azt latom, hogy van egy ember, aki a dominanciajat arra hasznalja, hogy masokat gyogyitson, masoknak segitsen, masoknak iranyt mutasson. Teszi ezt oszinten, szeretettel.
    S azt latom, hogy olyan emberek kritizaljak, akik az egeszet nem ertik, es nem is akarjak erteni. Irigylik az ismertseget, azt, hogy sok ember tiszteli, de maguk ezt a tiszteletet nem tudjak kivivni. Belekotnek mindabba, amit nem ertenek, de nem is erthetnek, mert a kepesseg hianyzik beloluk.

    Subi, Blase, Bence Daniel, eloszor magatok alkossatok valamit, es azt tegyetek le osszehasonlitani Villas Bela elete melle.

  14. Iza, az en hitem es a szemelyes tapasztalatom is azt mondatja velem, hogy az elet a fogantatassal kezdodik, de tiszteletben tartom Villas Belanak az ettol eltero hitet.

    Tetszik a hozzaallasa, hogy mindenki maga kell eldontse, mit tesz a sajat eleteben. Ebbe kivulallo idegenek se egyhaz, se mas neveben ne szoljanak bele.

  15. Nem ismerem Bélát, de hallottam pár előadásának hanganyagát. Úgy vélem igazat szól…, csak annyi a probléma, hogy olyanoknak is elmondja, akik nem érettek ezt hallani. Őket ez megzavarja, ellenállást vált ki belőlük. Pont azért mert ők félelmekben élnek (szeretet helyett), dogmákban hisznek, mert ők bedőltek a mindennapok szemfényvesztéseinek. Pedig az igazság mindenkiben ott lakozik, csak meg kell hallani. Aki a helyes utat járja, tudja ezt.

  16. A bún cimű alőadásásra csak ennyit mondok. 1 jan. 1-7 —légy Püspök!

  17. Ügyes promo ez a “spontán” riport !
    Az látszik, hogy VB-nk hallott , olvasott a témában egy s mást. De azt ügyesen titkolja, hogy kitől.Mert ugye olvasni, tanulni nem szégyen Pedig a tanulás csak emlékezés ..Persze az egyszerű emberek, akiket összeterel az előadásaira, csak Őt lássák a kimondott sztenderek mögött.
    Legalább néhány külföldi Bölcset említhetett volna. Összeségében VB ügyes, talán divatos szerencselovag ezen a területen, nem több! a 10pontból 2 kaphat.
    Azt ajánlom mindenki Olvasson a témában !

  18. Nem tudom, hogy a párkapcsolatait minősítő hozzászólók hány évesek ill. hány kapcsolatuk volt az életükben. Nézzetek magatokba, hány pasi/nő volt eddig az életetekben? Egy 50 éves ember miért ne nősülhetne ennyiszer? Vagy hitelesebb lenne, ha papír nélkül cserélgette volna az asszonyokat? És ha kommuna? Na és? Hol van leírva a “Nagy etalon” amihez mindenkinek igazodni kell? Mikor fogja már ez az ország elfogadni, hogy mindeni MÁS, nem olyan mint én. Nem jobb, nem rosszabb, csak más!
    Hogy igazat szól-e Villás Béla azt nem tudhatjuk. Talán még ő sem tudhatja biztosan. Számomra csak annyi fontos az ő megnyilvánulásaiból, amennyi engem épít és felemel. Ha két ilyen mondata volt, már megérte meghallgatnom. (márpedig volt)
    Az ítéletekkel pedig óvatosan. Lehúz, nem emel.

  19. Alázat és befogadás.Nekem ez jut eszembe mikor meghallgatok egy beszélgetés vagy elolvasok egy írást.Birka vagy oroszlán?Egyik sem lehetek mindig.Vannak élethelyzetek mikor jobb birkának mutatkozni és mikor oroszlánként kell harcolni.Ez is szólhat a kompromisszumokról de nem feltétlen végleges állapot.Sodródom a napi történésekkel néha írányítani tudom de soha nem eővel befolyásolni,mert az nem terelné semmilyen írányba az életem.Szerintem az önzetlen tiszta érzés amiért semmit nem várunk cserébe adhat nekünk hasonlót.A mindennapok ebbe beleszólnak és nem úgy alakulnak a dolgaink mint szeretnénk de minden pillanatban ezen változtatni lehet.Ebben látom az élet csodáját.Köszönöm az ídőd.vaki

  20. 2Mó 23:20 Ímé én Angyalt bocsátok el te elõtted, hogy megõrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.