Beszámoló egy botrányos bírói tárgyalásról

Tiltást semmibe vevő rendőrautó!A Soproni Honvéd Hagyományőrzők szeptember 02-án tartott nyilvános (koncepciós, ötvenes éveket idéző) tárgyalásáról beszámoló. A bíróság folyosóján két egyenruhás rendőr várakozik majd a tárgyalóterembe is bejönnek. Szünetben feltett kérdésre azt válaszolják, hogy szolgálatban vannak. A rendőrautó amivel érkezte, közben KRESZ tábla tiltását semmibe véve, szabálytalanul parkol (1. kép).

A nyilvános tárgyalásra a szokásosnál nagyobb számban érkező hallgatóságból akinek nem jutott szék a bíró dr. Németh Csaba (2. kép) a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság elnöke arrogánsan kiküldi. “Jogszabályi” hivatkozása. “Nincs álló hely. Tessék kimenni!”

A Pulzus Tv (városi tv) kamerás, kicsit késve érkező munkatársát ellenszenves stílusban kérdőre vonja milyen médiától jött.

A védelem által meghallgatni kívánt tanút, Hegyi István Urat aki budapesti igazságügyi fegyver szakértő (aki több országos ismertségű ügyben, így a Móri esetben adott szakvéleményt) kiküldi a tárgyalóból, majd a távozása után megjegyzi, hogy egyébként nem kívánja meghallgatni.

dr. Németh Csaba a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság elnökeMajd megtörténik az egyesületet vezetőjének mint eljárás alá vont meghallgatása. A bírósági gyakorlattal nem rendelkező Igler Attilát hagyta a bíró folyamatosan összefüggően beszélni, de a bíró által használt pattogó, ellenvetést nem tűrő, nagyon határozott, feszült légkör láthatóan blokkolta az egyesület vezetőjét. Tárgyalás után elmondta, hogy nem merte elővenni a táskájában lévő előre megírt a tárgyaláson előadni kívánt vázlat jegyzetét ezért több, szerinte lényeges felvetést nem tudott elmondani.

Ez után Dr. Bokros Gábor ügyvéd Úr aki a Kaliber fegyver szaklap munkatársa még egy kisérletet tett az igazságügyi fegyverszakértő tanúkénti meghallgatására, ezt azonban a bíró érthetetlen módon megtagadta. Ezt követően a hallgatóság számára is közérthetően, konkrét jogszabályi hivatkozásokkal adta elő a védelem álláspontját.

A végzés kihirdetése előtti szünetben a folyóson a hallgatóság, értetlenségének, megrökönyödésének adott hangot a tárgyaló teremben történtek miatt. Az ügyvéd elmondja, hogy praxisában még nem fordult elő ilyen légkörű tárgyalás vezetés, bár a bírónak jogában áll a tanú meghallgatásától eltekinteni.

A végzés kihirdetése után az indoklás alatt a székről felállva fényképeket szándékoztam készíteni, a bíró megszakítva az indoklást kérdőre vont – “Miért készítek képet? Talán sajtós?” – a válaszra, hogy igen igazolnom kellett azt, ami természetesen megtörtént.

A korábbi határozatot akként változtatta meg a bíróság, hogy a húsz “fegyverből” tizenötöt visszaadni rendeltek, továbbiakban fenntartotta a korábbi végzést, öt “fegyver” elkobzását, pénzbírság plusz eljárási költség.

Dr. Bokros Gábor ügyvéd az alábbiakat írta a beszámolóm olvasása után azt kiegészítendő, azt nem változtatva, hozzájárulásával bírva inkább lentebb csatolom.

Kérem a média segítségét, hogy nyilvánosságot kapjon ez a jogállamiságot nem tükröző megtörtént eset.

A tárgyalás még gyakorlott ügyvéd számára is megdöbbentően kezdődött.

A szabálysértési ügyet, amit általában az adott bíróság kezdő bíróira szoktak szignálni, nem is helyi bíró, hanem a mosonmagyaróvári városi bíróság elnöke tárgyalta.

A másik megdöbbentő a fegyveres rendőrök jelenléte volt a tárgyalóteremben. Én már védtem nem egy olyan ügyben, ami bűnszervezet tagjai ellen indult, de a szabadlábon levők ellen még soha nem láttam rendőrt a tárgyalóterembe vezényelni, szabálysértési ügyben meg különösen nem.

A bíróság a hallgatóság egy részét kiküldte a tárgyalóteremből, azzal, hogy nincs ülőhely. Annak a kettő személynek akit kiküldött, a helyén ültek a rendőrök. Ezzel komolyan sérült a tárgyalás nyilvánosságának törvényi alapelve.

A bíró a tárgyalás kezdetén többször is kérte az ügyvédi meghatalmazást és csak nyomatékos felhívásra volt hajlandó átlapozni az iratokat, ahol azt meg is találta, a védelem már korábban benyújtott indítványával együtt. A szóban is megismételt indítványt a bíróság elutasította, holott volt olyan szakkérdés, melyre Hegyi István tanácsos, gyémántjelvényes igazságügyi fegyverszakértő az IRM Bűnügyi Szakértő- és Kutatóintézet munkatársa ( aki a móri ügyön kívül a Magda Marinkó ügyben is komoly hírnevet szerzett) jelentősen megváltoztathatta volna az ügy kimenetelét.

Dr. Bokros Gábor

ügyvéd


Gőbl György

5866 / 2247 látogató

kapcsolódó cikkek

“Beszámoló egy botrányos bírói tárgyalásról” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. az én történetem sokkal koruptab és alkotmányos jogaimban is vastagon korlátoztakk a hatóságok összefonódásuk révén. a biróságot nemérdekelte a hamistanúzás hamisvád.nemvolt jogom megvédeni magam 2 kutya támadásától,de nevolt a rendőrségen sem sőt afüggetlennek mondott magyar biróságon sem. jogerősen elitéltek olyanért amit bizonyítottan elsem követtem.

  2. Az én esetem a fentihez képest egyszerűnek mondható, a bíró (Németh Csaba) mégsem állt a helyzet magaslatán! A bírót abszolút nem érdekelte, hogy valamennyi tanúvallomás eltér egymástól, valójában én egyszer sem találkoztam egyetlen tárgyaláson a tanúkkal, sem az elkövetővel! Így a bíróval bármilyen kreált, tényszerűnek tűnő információt el lehetett fogadtatni és érvényesnek is tekintett. Az előző esethez hasonlóan itt is történ hamis-tanúzás és hamis-vád: az elkövető édesapja részéről (Vági Róbert) és a csornai rendőrség közti (Kapovics Erik, Börötz Attila részéről) ferdített kommunikáció, továbbá a tanuk úgymond zsarolása, lefizetése. Ennek értelmében már nem a feljelentés alapját szolgáló tény alapján folyt a tárgyalás, hanem spekulatív módon.
    A bíróság valójában hivatalosan tartott korrupt szervezet, akik a hatalmukat a saját erkölcstelen jogszabályaik s nem az Igazság alapján gyakorolják! Mivel a bíró a ferdített vallomásokra hivatkozva nem tudta tényleges eldönteni, hogy ki a bűnös (annak köszönhetően, hogy nem volt hajlandó részleteiben megvizsgálni az ügyet) mindkét félre bírságot szabott ki! Az elkövető (Vági Norbert) térségünkben az óta is folytatja tevékenységét!

  3. Az én esetem a fentihez képest egyszerűnek mondható, a bíró (Németh Csaba) mégsem állt a helyzet magaslatán! A bírót abszolút nem érdekelte, hogy valamennyi tanúvallomás eltér egymástól, valójában én egyszer sem találkoztam egyetlen tárgyaláson a tanúkkal, sem az elkövetővel! Így a bíróval bármilyen kreált, tényszerűnek tűnő információt el lehetett fogadtatni és érvényesnek is tekintett. Az előző esethez hasonlóan itt is történ hamis-tanúzás és hamis-vád: az elkövető édesapja részéről (Vági Róbert) és a csornai rendőrség közti (Kapovics Erik, Börötz Attila részéről) ferdített kommunikáció, továbbá a tanuk úgymond zsarolása, lefizetése. Ennek értelmében már nem a feljelentés alapját szolgáló tény alapján folyt a tárgyalás, hanem spekulatív módon.
    A bíróság valójában hivatalosan tartott korrupt szervezet, akik a hatalmukat a saját erkölcstelen jogszabályaik s nem az Igazság alapján gyakorolják! Mivel a bíró a ferdített vallomásokra hivatkozva nem tudta ténylegesen eldönteni, hogy ki a bűnös (annak köszönhetően, hogy nem volt hajlandó részleteiben megvizsgálni az ügyet) mindkét félre bírságot szabott ki! Az elkövető (Vági Norbert) térségünkben az óta is folytatja tevékenységét!

  4. Kedves G.M!
    Ez a bíró van kijelölve most nekem. Hamis tanú elég, meg förtelmes vádirat, az van.
    Jó lenne, ha tanáccsal tudnál segíteni nevemmel a freemailen ;)! Köszönöm.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.