Beszámoló egy botrányos bírói tárgyalásról

Tiltást semmibe vevő rendőrautó!A Soproni Honvéd Hagyományőrzők szeptember 02-án tartott nyilvános (koncepciós, ötvenes éveket idéző) tárgyalásáról beszámoló. A bíróság folyosóján két egyenruhás rendőr várakozik majd a tárgyalóterembe is bejönnek. Szünetben feltett kérdésre azt válaszolják, hogy szolgálatban vannak. A rendőrautó amivel érkezte, közben KRESZ tábla tiltását semmibe véve, szabálytalanul parkol (1. kép).

A nyilvános tárgyalásra a szokásosnál nagyobb számban érkező hallgatóságból akinek nem jutott szék a bíró dr. Németh Csaba (2. kép) a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság elnöke arrogánsan kiküldi. “Jogszabályi” hivatkozása. “Nincs álló hely. Tessék kimenni!”

A Pulzus Tv (városi tv) kamerás, kicsit késve érkező munkatársát ellenszenves stílusban kérdőre vonja milyen médiától jött.

A védelem által meghallgatni kívánt tanút, Hegyi István Urat aki budapesti igazságügyi fegyver szakértő (aki több országos ismertségű ügyben, így a Móri esetben adott szakvéleményt) kiküldi a tárgyalóból, majd a távozása után megjegyzi, hogy egyébként nem kívánja meghallgatni.

dr. Németh Csaba a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság elnökeMajd megtörténik az egyesületet vezetőjének mint eljárás alá vont meghallgatása. A bírósági gyakorlattal nem rendelkező Igler Attilát hagyta a bíró folyamatosan összefüggően beszélni, de a bíró által használt pattogó, ellenvetést nem tűrő, nagyon határozott, feszült légkör láthatóan blokkolta az egyesület vezetőjét. Tárgyalás után elmondta, hogy nem merte elővenni a táskájában lévő előre megírt a tárgyaláson előadni kívánt vázlat jegyzetét ezért több, szerinte lényeges felvetést nem tudott elmondani.

Ez után Dr. Bokros Gábor ügyvéd Úr aki a Kaliber fegyver szaklap munkatársa még egy kisérletet tett az igazságügyi fegyverszakértő tanúkénti meghallgatására, ezt azonban a bíró érthetetlen módon megtagadta. Ezt követően a hallgatóság számára is közérthetően, konkrét jogszabályi hivatkozásokkal adta elő a védelem álláspontját.

A végzés kihirdetése előtti szünetben a folyóson a hallgatóság, értetlenségének, megrökönyödésének adott hangot a tárgyaló teremben történtek miatt. Az ügyvéd elmondja, hogy praxisában még nem fordult elő ilyen légkörű tárgyalás vezetés, bár a bírónak jogában áll a tanú meghallgatásától eltekinteni.

A végzés kihirdetése után az indoklás alatt a székről felállva fényképeket szándékoztam készíteni, a bíró megszakítva az indoklást kérdőre vont – “Miért készítek képet? Talán sajtós?” – a válaszra, hogy igen igazolnom kellett azt, ami természetesen megtörtént.

A korábbi határozatot akként változtatta meg a bíróság, hogy a húsz “fegyverből” tizenötöt visszaadni rendeltek, továbbiakban fenntartotta a korábbi végzést, öt “fegyver” elkobzását, pénzbírság plusz eljárási költség.

Dr. Bokros Gábor ügyvéd az alábbiakat írta a beszámolóm olvasása után azt kiegészítendő, azt nem változtatva, hozzájárulásával bírva inkább lentebb csatolom.

Kérem a média segítségét, hogy nyilvánosságot kapjon ez a jogállamiságot nem tükröző megtörtént eset.

A tárgyalás még gyakorlott ügyvéd számára is megdöbbentően kezdődött.

A szabálysértési ügyet, amit általában az adott bíróság kezdő bíróira szoktak szignálni, nem is helyi bíró, hanem a mosonmagyaróvári városi bíróság elnöke tárgyalta.

A másik megdöbbentő a fegyveres rendőrök jelenléte volt a tárgyalóteremben. Én már védtem nem egy olyan ügyben, ami bűnszervezet tagjai ellen indult, de a szabadlábon levők ellen még soha nem láttam rendőrt a tárgyalóterembe vezényelni, szabálysértési ügyben meg különösen nem.

A bíróság a hallgatóság egy részét kiküldte a tárgyalóteremből, azzal, hogy nincs ülőhely. Annak a kettő személynek akit kiküldött, a helyén ültek a rendőrök. Ezzel komolyan sérült a tárgyalás nyilvánosságának törvényi alapelve.

A bíró a tárgyalás kezdetén többször is kérte az ügyvédi meghatalmazást és csak nyomatékos felhívásra volt hajlandó átlapozni az iratokat, ahol azt meg is találta, a védelem már korábban benyújtott indítványával együtt. A szóban is megismételt indítványt a bíróság elutasította, holott volt olyan szakkérdés, melyre Hegyi István tanácsos, gyémántjelvényes igazságügyi fegyverszakértő az IRM Bűnügyi Szakértő- és Kutatóintézet munkatársa ( aki a móri ügyön kívül a Magda Marinkó ügyben is komoly hírnevet szerzett) jelentősen megváltoztathatta volna az ügy kimenetelét.

Dr. Bokros Gábor

ügyvéd


Gőbl György

5696 / 2156 látogató

Beszámoló egy botrányos bírói tárgyalásról” bejegyzéshez ozzászólás

  1. az én történetem sokkal koruptab és alkotmányos jogaimban is vastagon korlátoztakk a hatóságok összefonódásuk révén. a biróságot nemérdekelte a hamistanúzás hamisvád.nemvolt jogom megvédeni magam 2 kutya támadásától,de nevolt a rendőrségen sem sőt afüggetlennek mondott magyar biróságon sem. jogerősen elitéltek olyanért amit bizonyítottan elsem követtem.

  2. Az én esetem a fentihez képest egyszerűnek mondható, a bíró (Németh Csaba) mégsem állt a helyzet magaslatán! A bírót abszolút nem érdekelte, hogy valamennyi tanúvallomás eltér egymástól, valójában én egyszer sem találkoztam egyetlen tárgyaláson a tanúkkal, sem az elkövetővel! Így a bíróval bármilyen kreált, tényszerűnek tűnő információt el lehetett fogadtatni és érvényesnek is tekintett. Az előző esethez hasonlóan itt is történ hamis-tanúzás és hamis-vád: az elkövető édesapja részéről (Vági Róbert) és a csornai rendőrség közti (Kapovics Erik, Börötz Attila részéről) ferdített kommunikáció, továbbá a tanuk úgymond zsarolása, lefizetése. Ennek értelmében már nem a feljelentés alapját szolgáló tény alapján folyt a tárgyalás, hanem spekulatív módon.
    A bíróság valójában hivatalosan tartott korrupt szervezet, akik a hatalmukat a saját erkölcstelen jogszabályaik s nem az Igazság alapján gyakorolják! Mivel a bíró a ferdített vallomásokra hivatkozva nem tudta tényleges eldönteni, hogy ki a bűnös (annak köszönhetően, hogy nem volt hajlandó részleteiben megvizsgálni az ügyet) mindkét félre bírságot szabott ki! Az elkövető (Vági Norbert) térségünkben az óta is folytatja tevékenységét!

  3. Az én esetem a fentihez képest egyszerűnek mondható, a bíró (Németh Csaba) mégsem állt a helyzet magaslatán! A bírót abszolút nem érdekelte, hogy valamennyi tanúvallomás eltér egymástól, valójában én egyszer sem találkoztam egyetlen tárgyaláson a tanúkkal, sem az elkövetővel! Így a bíróval bármilyen kreált, tényszerűnek tűnő információt el lehetett fogadtatni és érvényesnek is tekintett. Az előző esethez hasonlóan itt is történ hamis-tanúzás és hamis-vád: az elkövető édesapja részéről (Vági Róbert) és a csornai rendőrség közti (Kapovics Erik, Börötz Attila részéről) ferdített kommunikáció, továbbá a tanuk úgymond zsarolása, lefizetése. Ennek értelmében már nem a feljelentés alapját szolgáló tény alapján folyt a tárgyalás, hanem spekulatív módon.
    A bíróság valójában hivatalosan tartott korrupt szervezet, akik a hatalmukat a saját erkölcstelen jogszabályaik s nem az Igazság alapján gyakorolják! Mivel a bíró a ferdített vallomásokra hivatkozva nem tudta ténylegesen eldönteni, hogy ki a bűnös (annak köszönhetően, hogy nem volt hajlandó részleteiben megvizsgálni az ügyet) mindkét félre bírságot szabott ki! Az elkövető (Vági Norbert) térségünkben az óta is folytatja tevékenységét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.