Mellébeszélés nélkül! Igor Do’Urden interjú

Hosszú idő után ismét egy interjút olvashattok nálunk Igor Do’urdennel!

A Deadcode oszlopos tagja vagy, minden nagyobb rendezvényen ott a neved. Mégis úgy tűnik, kicsit eltűntél.

El nem tüntem, de az kétségtelen, hogy változtak a dolgok. Nem is olyan rég készítettem egy számvetést magamban és mit mondjak elreppentek az évek. Nézd csak meg, az évezred elején még minden hétvégén el tudtam menni zenélni, manapság meg örülök ha havonta 2-3 fellépés összejön. Nincs mit szépíteni a dolgon, lefolyt a 2002-2003-as kávé. Már nem én vagyok az év legjobb techno dj-e. Betört az új generáció és akárhogy is nézzük magamra se lehetek túl büszke, hiszen jóval többet kellett volna tennem azért, hogy jó eséllyel indulhassak a harcmezőre.

Persze félreértés ne essék, jól érzem magam a bőrömben, olyan életem volt/van, ami nem sok embernek adatik meg, de azért van egy kis hiányérzetem a karrieremet illetően. Természetesen az elhangzottak nem jelentik azt, hogy feladnám, csak egyszerűen máshonnan közelítem meg a dolgokat.

Mi változott a zenei életben pályafutásod alatt?

Felháborítónak tartom, ami ebben az országban még mindig megy. Egyszerűen hihetetlen, hogy mennyire nincs igényszintje az embereknek. Mindent elönt a populáris szar. Nem látsz mást a tévében mint gagyi hegyeket. Vegyük csak a két zenei tv-t, a ‘nagyobb’ névvel fémjelzett csatornán nem képesek mást adni, mint azt az elképesztően sok amerikai műanyag maszlagot, amit egyesek valóságshow-nak aposztrofálnak, ahol épphogy csak azt nem kell nézned, hogy Johnny éppen milyet kulázott reggel a retyóba. A zenei anyag szinte nulla. Éjjel – ha türelmes vagy – talán találsz egy-két nézhető klippet.

A másik adón igaz, hogy reggeltől estig folyik a zene, de azt a néhány top előadót leszámítva, akik diktálják a tempót, nem tudsz minőségbe ütközni. Nincs egy olyan műsor, ami csak az elektronikus zenével foglalkozna, ahol esetleg még fellelhető lenne azon előadók művei, akik az undergroundot testesítik meg.  Pedig higgyük el, rengeteg olyan feltörekvő fiatal tehetség van világszerte az öregek mellett, akik hihetetlen jó dolgokat csinálnak.

A “nagy” magyar csatornákról ne is beszéljünk, mert az a sok baromság amivel etetik az embereket, már-már  gyomorforgató. Nem is csodálkozhatunk azon, hogy sok fiatal a nihilen kivül nem ismer semmi mást és talán nem túlzok ha azt mondom, hogy nem is fog. A legtöbb embernek nincs jövöképe, bár a mostani hazai állapotokat tekintve ez nem is csoda.

Mi a véleményed manapság a rendezvények kínálatáról?

Van pár olyan magyar produkció, produkciós iroda, akik igen is sokat tesznek azért, hogy színvonalas

előadásokat, rendezvényeket láthassunk. A Deadcode, a Badgirls, vagy éppen a soproni illetőségű Secret Fusion-t ilyennek látom, természetesen a techno mezsgyéjén belül. A honi előadók táborába

ne menjünk bele, mindenki látja, tudja, hogy igenis vannak top  előadóink. Hogy ne csak a techno szinterét boncolgassuk, gondolok itt Yonderboi-ra vagy éppen a Zagar-ra. DJ-ből van annyi, mint égen

a csillag, de széles látókörű minőséget talán 10-12 arc tud prezentálni. Szerintem a számokat tekintve ez elég szegényesnek tűnik, de lehet, csak egyre többet és többet akarok, ami nem áll egyenes arányosságban a realitással.

Mennyire tartod magad webkettes arcnak? Hogy állsz az internethez?

A fórumozás a „kedvenc” témáim közé tartozik. Remélem nem veszed zokon, de ami nálatok is sokszor megy az vicc! Az írogatók majd egy évtized után sem jöttek rá arra, hogy nem egyszerű tőmondatokban összehordott fikázásról szól a dolog, hanem a minőségi kommunikációról. Eszmecserékről, véleményekről vagy éppen vitákról, de mindenképpen kultúrált keretek között (respect a kivételnek). Szoktam olvasni a bejegyzéseket, de nagyon ritkán szólok hozzá egy-egy témához, mert legszívesebben jól oda szurkálnék egyeseknek, hogy vegyék már észre magukat. Direkt egy személyes példát említenék, ahol a virtuális „baszódj meg!” felkiáltással kaptam meg a negatív halmazrendszerből azon kritikát, mely egy bizonyos szettemet  jellemezte, csak azért mert nem volt nálam “légkalapács”. Ja és mindezt éjfél előtt… Fuck! Csodálkozom, hogy léteznek még

olyan arcok, nem is kevesen, akik nem tudják elfogadni, hogy amennyi  dj, annyi stílus és előadásmód. Nekem is vannak “nemkedvenceim” de ha látom, hogy profi módon, meggyőződéssel csinálják azt, amit csinálnak, nem lehet egy szavam se, sőt tisztelem őket, azért, amit tesznek.

Kemény, de öszinte szavak ezek. Ezek után muszáj rákérdeznem, hogy saját magadról mi a véleményed?

Komolyan mondom, hogy én is egy – jó értelemben vett – balfasz vagyok, aki hajlamos volt nem észrevenni, olyan dolgokat, amiket az adott szituáció megkövetelt volna. Volt pár olyan évem, amelyekben túlzottan szorongó vagy feszült voltam, köszönhetően nagy valószinűséggel a pánik

betegségemnek is, de az utóbbi 2-3 évben megint érzem, hogy mennyire jó zenét írni, vagy éppen dj-zni, ahol elő adhatom azokat a trackek-et amelyek közel állnak hozzám. Természetesen ehhez pár

dolgon változtatnom kellett (vagy kell ma is), de érzem megint az erőt magamban, még ha kívülről ez nem is mindig látszik:))

Sokat változtál, higgadtál, talán felnőttél :). Miben látható a különbség a régi önmagadhoz képest?

Kapd be!:) Komolyra fordítva, ami személyiségemet illető változásokat érinti, az talán maradjon magánügy, de például zenét tekintve, már jól láthatóan nem bakelitezek, hanem laptopozok. Sokaknak nem tetszhet ez a dolog, de én már úgy érzem letettem annyit az asztalra, hogy ne a mix tudásomat kelljen fitogtatni. természetesen a  Mac mellé használok egy-két kiegészítőt és ami nem mellékes 3-4 sávról nyomom folyamatosan a zenéket, hogy minél komplexebb lehessek. Imádom a jó kis detroiti egyvelegeket, amikre aztán robbanásszerűen érkezhetnek a domináns “sláger” zenék.

Reecoba néven producerkedsz is, illetve a technotól eltérő zenéiddel játszol ezen a néven. Készülnek az új kiadványok?

Még mindig vannak olyan német kontaktjaim, ahol megjelennek zenéim, bár hozzá teszem, hogy abszolút nem techno vonalon. Zeneírásban teljesen elmentem más irányba, a dub step-en

keresztül az elektron, a trip-hop-on át szinte mindenbe belenyúlok. Különböző neveken jelentettem meg a trackeket összesen 4 különböző kiadónál, amelyeknél még az előzetes tervek alapján, további megjelenések várhatóak.

Ne is kérdezd, hogy milyen nevek mögé “bújtam”, mert úgysem mondom el:). Ha véletlenül nagyobb visszhangot kapok, akkor úgyis megtudja mindenki, pontosabban, akit érdekel. Meglátjuk mit hoz a jövő.

Mi a terved a jövőre nézve?

Mindenképpen maradok a köztudatban, rengeteget fogok zenélni márciustól, a kisebb buliktól egészen a premier rendezvényekig (persze csak ha isten és “X” is úgy akarja:)) ) Irok megint techno zenéket, amik az előzetes terveim szerint meg is fognak jelenni ilyen-olyan kiadóknál. Emellett dolgozom, mint szociálpedagógus, sportolok, pókerezgetek, csajozok és persze iszok :))) Lényegét tekintve, tehát “shuffle up and deal”!!

soundhead.hu

38021 / 7345 látogató

Mellébeszélés nélkül! Igor Do’Urden interjú” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.