A járványhelyzetben könnyítettek a közbeszerzések szabályain

Jelentősen egyszerűsödtek a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő közbeszerzések szabályai. Így a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén elegendő lehet három ajánlatot bekérni, sőt kivételes sürgősség esetén akár egyetlen cég közvetlenül is felhívható ajánlattételre – hívja fel a figyelmet dr. Vass Réka, a Baker McKenzie szakértője.

illusztráció / Információink szerint a Fertő tavi beruházás is pályáztatás alatt van. / Kép forrása: web / facebook

A koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzéseket a március 20-án hatályba lépett kormányrendelet szabályozza. A rendelet értelmezését és gyakorlati átültetését a Közbeszerzési Hatóság által kiadott tájékoztatók és állásfoglalások segítik. Az ilyen közbeszerzések a kormány vészhelyzet elhárításáért felelős tagjának – ez esetben a miniszterelnök – egyedi mentesítése alapján a szabályoktól eltérő módon is megvalósíthatók.

A nemzeti értékhatárok elérése esetén három ajánlatot kell bekérni. Ha nincs három hazai ajánlattevő, külföldi ajánlattevő pedig a határzárra tekintettel nem tudna teljesíteni, úgy a kiíró eltekinthet a három ajánlat bekérésétől. Sőt, kivételes sürgősség esetén akár egy gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre.

A rendelkezés a nemzeti értékhatároknál magasabb uniós értékhatárt elérő beszerzésekre is kiterjed, de csak akkor, ha nem használ fel uniós fejlesztési forrásokat.

A közbeszerzési hatóság álláspontja szerint a veszélyhelyzetre tekintettel felmerült rendkívüli beszerzési igény becsült értéke önállóan határozható meg. Ha például egy szervezet a koronavírus elleni védekezéshez rendel extra tisztítószereket, ezek értékét nem kell hozzáadni az éves rendes tisztítószer-beszerzés értékéhez.

Az ajánlatkérő előzetesen köteles megvizsgálni, hogy a beszerzési igény központosított közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött keretmegállapodás vagy keretszerződés alkalmazásával kielégíthető-e a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt. Ha a beszerzés így megvalósítható, akkor az ajánlatkérő mentesül az ajánlatkérésre feljogosított szervnek egyébként fizetendő díj megfizetése alól. Ezek a keretmegállapodások vagy keretszerződések a rendkívüli helyzetre tekintettel módosíthatóak.

A koronavírus elleni védekezéssel összefüggő eszközbeszerzések esetén a kormány irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél bevezetett eszközbeszerzési tilalmat nem kell alkalmazni.

A beszerzések szabályszerűségét az államháztartásért felelős miniszter utólag fogja ellenőrizni.

A hatóság tájékoztatója alapján az ajánlatkérő a közbeszerzéstől az ajánlattételi – illetve több szakaszból álló eljárásnál a részvételi – határidő lejártáig léphet vissza veszélyhelyzet esetén is. Ez nem jelent különbséget a korábbiakhoz képest. A határidők lejártát követő visszalépés esetén viszont az ajánlatkérőnek bizonyítani kell, hogy a visszalépés megalapozott volt. A visszalépést megalapozó körülménynek mindenképp az ajánlattételi – illetve a részvételi – határidő lejártát követően kell bekövetkeznie, az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül kell esnie és jelentős hatással kell legyen a közbeszerzés tárgyára. Fontos feltétel az is, hogy az okot adó körülmény miatt az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére nem legyen képes, és emiatt a szerződéstől el kellene állnia vagy fel kellene mondania azt. A veszélyhelyzet tehát önmagában nem jogosítja fel az ajánlatkérőket minden további vizsgálat nélkül a közbeszerzéstől való visszalépésre.

A lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben a veszélyhelyzetre tekintettel is lehetőség van a teljesítési határidő módosítására. Ez szintén nem jelent eltérést a korábbi szabályozáshoz képest. Vizsgálni kell, hogy a veszélyhelyzet miatt új körülményeket nem lehetett előre látni – itt nagy szerepe van annak, hogy az adott szerződést mikor kötötték –, a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát. Azt is igazolniuk kell a feleknek, hogy a teljesítési határidő változtatása közvetlen összefüggésben van a veszélyhelyzettel, és az eredeti szerződéses rendelkezés szerint nem lehetne teljesíteni. Természetesen ezeket a feltételeket mindig az adott szerződéshez kapcsolódóan kell megvizsgálni.