A végtelen csend
Mivel nem kérdezhetek meg senkit sem, a felhőkben játszó színeket figyelem. Nem jóslatot várok ebből, mint az ókori bölcsek, csak megnyugvást szívemben. Most nem akarok vakgyűlölettől eltorzult arcokat látni, szurokszavakat hallani. Vérgőzös uszítást, …
Jókai pohara
Talán a lényeg látásától fosztotta meg magát leginkább a mai idők embere. Az információk viharában, ránk zúdulnak a hírek, a történések, a változások percenkénti esőzuhatagai és jégtörmelékei. Meg sem kérdezzük mi a fontos számunkra, gyors fogyasztói v…
Honti Pál
Aktív újságíró koromban rengeteg érdekes emberrel ismerkedtem meg.Ilyen volt Honti Pál is. Aki jóval hetven elmúlt, de még gyalog jött be a szerkesztőségig Görbehalomból, ahol hosszú évek óta lakott. Amikor megérkezett helyet foglalt az egyik székben é…
Gólem a Duna mentén
Koppánymonostorra visz az utam, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor nyaranta bringás kamaszokként mentünk meglátogatni az öreg Dunát és a homokdombi szőlőket. Forró nyarak voltak ezek, olyan kiszámíthatóak, annyira emberségesek és szépek. Most minden más…
A nyár megérkezett…
Mi sem jelzi jobban a nyár beköszöntét,mint a hársfák édes illata,amint szétterjed az Ikva patak mentén és az egész Pap réten és környékén. A patak tiszta, az égen gomolyfelhők,amint a kékség óceánjában úsznak méltósággal. A legharsányabb zöldben nyújt…