Az EP megszavazta a Magyarországot elmarasztaló állásfoglalását

Az Európai Parlament  strasbourgi plenáris ülésén 2020.01.16-án csütörtökön megszavazta a Magyarország ( és Lengyelország ) ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő elmarasztaló állásfoglalási indítványát.

Már régóta harcolunk az Európai Unióval illetve Brüsszellel és azóta sem jutottunk közös nevezőre több témakörben! / fotó: Leczovics Zsolt / cyberpress.hu archívum

A parlament egyébként még előző nap vitázott a két uniós tagország helyzetéről és mint az a Fidesz politikusainak közösségi oldalán látható volt, az viszonylag alacsony érdeklődés mellett zajlott. Legalábbis a bejegyzéseik szövege illetve a képek erről tanúskodtak, mintegy azt sugallva, hogy ez igazából nem olyan jelentős téma, hiszen a képviselőket nem igazán érdekli ez a tárgykör.

A szerdai vitát követő csütörtöki szavazáson azonban szép számban megjelentek a korábban hiányolt képviselők és azok 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadták  nem kötelező érvényű határozatban azt, hogy az EP Magyarország esetében több témakörben is aggodalmát fejezi ki.  Kiemelten az igazságszolgáltatás függetlenségét, a szólásszabadságot, a korrupció mértékét, a kisebbségekhez kapcsolódó  jogok gyakorlását  valamint a bevándorlók és menekültek helyzetét emelték fókuszba mint problémás területeket, hiszen álláspontjuk szerint ezek  nem teljes egészében felelnek meg az Uniós irányelveknek megfelelően.

Az elfogadott állásfoglalás arra is figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal  folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság pedig a korábbinál rosszabb állapotban van.

A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat hazánknak valamint kitértek arra is, hogy a Tanács  alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét.  Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy Magyarország illetve Lengyelországban  ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei, amelynek eszközei lehetnek például  a kötelezettségszegési eljárás megindítása vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

Az állásfoglalás azt is hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra –  ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta –  ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy évenkénti rendszerességgel ismételt eljárás lenne, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Az Európai Parlament egyébként még  2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországgal kapcsolatban, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg azt, hogy Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei.  A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés erős kritikát fogalmazott meg akkor a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását akkor és azóta is a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezi, amivel az Európai Parlament “bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

( Az MTI tudósításának felhasználásával  )