Beszámoló egy botrányos bírói tárgyalásról
A Soproni Honvéd Hagyományőrzők szeptember 02-án tartott nyilvános (koncepciós, ötvenes éveket idéző) tárgyalásáról beszámoló. A bíróság folyosóján két egyenruhás rendőr várakozik majd a tárgyalóterembe is bejönnek. Szünetben feltett kérdésre azt válaszolják, hogy szolgálatban vannak. A rendőrautó amivel érkezte, közben KRESZ tábla tiltását semmibe véve, szabálytalanul parkol (1. kép).
A nyilvános tárgyalásra a szokásosnál nagyobb számban érkező hallgatóságból akinek nem jutott szék a bíró dr. Németh Csaba (2. kép) a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság elnöke arrogánsan kiküldi. “Jogszabályi” hivatkozása. “Nincs álló hely. Tessék kimenni!”
A Pulzus Tv (városi tv) kamerás, kicsit késve érkező munkatársát ellenszenves stílusban kérdőre vonja milyen médiától jött.
A védelem által meghallgatni kívánt tanút, Hegyi István Urat aki budapesti igazságügyi fegyver szakértő (aki több országos ismertségű ügyben, így a Móri esetben adott szakvéleményt) kiküldi a tárgyalóból, majd a távozása után megjegyzi, hogy egyébként nem kívánja meghallgatni.
Majd megtörténik az egyesületet vezetőjének mint eljárás alá vont meghallgatása. A bírósági gyakorlattal nem rendelkező Igler Attilát hagyta a bíró folyamatosan összefüggően beszélni, de a bíró által használt pattogó, ellenvetést nem tűrő, nagyon határozott, feszült légkör láthatóan blokkolta az egyesület vezetőjét. Tárgyalás után elmondta, hogy nem merte elővenni a táskájában lévő előre megírt a tárgyaláson előadni kívánt vázlat jegyzetét ezért több, szerinte lényeges felvetést nem tudott elmondani.
Ez után Dr. Bokros Gábor ügyvéd Úr aki a Kaliber fegyver szaklap munkatársa még egy kisérletet tett az igazságügyi fegyverszakértő tanúkénti meghallgatására, ezt azonban a bíró érthetetlen módon megtagadta. Ezt követően a hallgatóság számára is közérthetően, konkrét jogszabályi hivatkozásokkal adta elő a védelem álláspontját.
A végzés kihirdetése előtti szünetben a folyóson a hallgatóság, értetlenségének, megrökönyödésének adott hangot a tárgyaló teremben történtek miatt. Az ügyvéd elmondja, hogy praxisában még nem fordult elő ilyen légkörű tárgyalás vezetés, bár a bírónak jogában áll a tanú meghallgatásától eltekinteni.
A végzés kihirdetése után az indoklás alatt a székről felállva fényképeket szándékoztam készíteni, a bíró megszakítva az indoklást kérdőre vont – “Miért készítek képet? Talán sajtós?” – a válaszra, hogy igen igazolnom kellett azt, ami természetesen megtörtént.
A korábbi határozatot akként változtatta meg a bíróság, hogy a húsz “fegyverből” tizenötöt visszaadni rendeltek, továbbiakban fenntartotta a korábbi végzést, öt “fegyver” elkobzását, pénzbírság plusz eljárási költség.
Dr. Bokros Gábor ügyvéd az alábbiakat írta a beszámolóm olvasása után azt kiegészítendő, azt nem változtatva, hozzájárulásával bírva inkább lentebb csatolom.
Kérem a média segítségét, hogy nyilvánosságot kapjon ez a jogállamiságot nem tükröző megtörtént eset.
A tárgyalás még gyakorlott ügyvéd számára is megdöbbentően kezdődött.
A szabálysértési ügyet, amit általában az adott bíróság kezdő bíróira szoktak szignálni, nem is helyi bíró, hanem a mosonmagyaróvári városi bíróság elnöke tárgyalta.
A másik megdöbbentő a fegyveres rendőrök jelenléte volt a tárgyalóteremben. Én már védtem nem egy olyan ügyben, ami bűnszervezet tagjai ellen indult, de a szabadlábon levők ellen még soha nem láttam rendőrt a tárgyalóterembe vezényelni, szabálysértési ügyben meg különösen nem.
A bíróság a hallgatóság egy részét kiküldte a tárgyalóteremből, azzal, hogy nincs ülőhely. Annak a kettő személynek akit kiküldött, a helyén ültek a rendőrök. Ezzel komolyan sérült a tárgyalás nyilvánosságának törvényi alapelve.
A bíró a tárgyalás kezdetén többször is kérte az ügyvédi meghatalmazást és csak nyomatékos felhívásra volt hajlandó átlapozni az iratokat, ahol azt meg is találta, a védelem már korábban benyújtott indítványával együtt. A szóban is megismételt indítványt a bíróság elutasította, holott volt olyan szakkérdés, melyre Hegyi István tanácsos, gyémántjelvényes igazságügyi fegyverszakértő az IRM Bűnügyi Szakértő- és Kutatóintézet munkatársa ( aki a móri ügyön kívül a Magda Marinkó ügyben is komoly hírnevet szerzett) jelentősen megváltoztathatta volna az ügy kimenetelét.
Dr. Bokros Gábor
ügyvéd
Gőbl György
