Bosszúból nem voksol a Fidesz Dr. Brenner Kolomanra?

Hétfőn elfogadta a 2021-es költségvetéshez benyújtott összegző módosító indítványt az Országgyűlés, amely új tisztségviselőkről is döntött, de határozatképtelenség miatt nem hagyta jóvá a jobbikos Brenner Koloman alelnökké választását, aki a pártból kilépett Sneider Tamást követné a pozícióban. A határozatképtelenség azért lépett fel, mert a szavazáson nem vett részt a jelenlévő fideszes képviselők nagy többsége és a Jobbikból kilépett független országgyűlési képviselők sem. Az elnöklő Lezsák Sándor közölte, a szavazást a következő ülésre halasztják. Érdekesség egyébként, hogy ezt a szavazást követően újra határozatképes volt az országgyűlés és más egyéb pozíciókban döntésekre is jutottak. A bojkottszerű szavazással kapcsolatban a Jobbik Magyarországért Mozgalom egy sajtóközleményt is kiadott.

A Fidesz hétfőn megnevezte a legnagyobb politikai ellenfelét a parlament alelnökéről szóló szavazáson, és nem választotta meg a Jobbik képviselőjét, Brenner Kolomant. – áll a Jobbik Magyarországért Mozgalom sajtóközleményében. 

A szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményben a párt azt írja, hogy a kormánypártok ezzel újra egyértelművé tették, hogy a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségéért is kiálló, valamint az egyetemek szabadságáért is küzdő országgyűlési képviselőn és pártján, a Jobbikon bosszút állnak, méghozzá azért, mert a párt nem hajt fejet az Orbán-rezsim előtt.

A néppárti politikus megválasztását a magyar parlamentarizmus eddigi történetében példátlan és kicsinyes módon utasították el. A kormánypártok nyilvánvalóan azzal fognak majd védekezni, hogy a hiányzó ellenzéki képviselők szavazata kellett volna a jobbikos politikus megválasztásához. Ugyanakkor hétfőn mégis az összes olyan tisztségviselőt meg tudták választani – mind kormánypárti, mind pedig ellenzéki oldalról -, akikről csak szavazniuk kellett. Egyetlen egy kivétel volt: a jobbikos alelnökjelölt, Brenner Koloman.

Dr. Brenner Koloman habilitált egyetemi docens, soproni születésű nyelvész, volt egyetemi vezető, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének a tagja. Felelős értelmiségiként azért lépett politikai pályára a néppárti Jobbikban, hogy a Fidesz egypárti túlhatalmával szemben kiálljon az oktatás szabadsága és az egyetemek autonómiája mellett. – zárul  a közlemény.