Akkor beszéljünk a táblákról …

A napokban  több fórumon is nagy visszhangot  keltett az, hogy térségünkben a “kis-határátlépőknél” korlátozó táblák kerültek ki, melyek az áthaladó járművek típusát korlátozza. Nos, ez csak pár helyen lett újdonság, hiszen eddig is voltak olyan helyek ahol kint voltak, de valóban most szinte az összes helyre kitették szomszédaink. 

fotó: cyberpress.hu

A korlátozás típusa többféle lehet, hiszen van olyan ahol csak gyalogosan, kerékpárral vagy éppen paripával lehet áthaladni, de van olyan is ahol csak autóbusszal nem lehet átlépni a határt. Ezek a kis-határátlépők egyébként általában amolyan “szervizutaknak” minősülnek így joggal lehet korlátozni az áthaladó forgalom típusát, amellyel úgy tűnik az osztrák határőrség élni is kívánt. A bírság egyébként jelentős is lehet, ami akár 100 euróra is rúghat ha megszegjük a korlátozást, így nem érdemes kockáztatni. Igaz, általában a kivezényelt határőrök nem foglalkoznak a tábla jelentőségével, de ugye soha nem lehet tudni mikor kapnak egy rendőri megerősítést és akkor bizony nincs mese, fizetni kell.

 

fotó: cyberpress.hu

Kis cápát mentettek a bécsi Tenger Házában

A látogatók szeme láttára hozta világra kicsinyét egy feketeúszójú szirticápa a bécsi Tenger Házában. Mivel a többiek előbb-utóbb felfalták volna az apróságot, az akvárium dolgozói villámgyorsan kihalászták. Az újszülött – megmentője után – a Jacek nevet kapta.

Ha a feketeúszójú szirticápákat a hátukra fordítják, lemerevednek © Haus des Meeres / Günther Hulla

Egyébként sem gyakori, hogy fogságban feketeúszójú szirticápa szülessen, azonban ami a bécsi Tenger Házában (Haus des Meeres) történt, felér egy tündérmesével.

Az akvárium egyik feketeúszójú szirticápa-nősténye egy év vemhesség után a látogatók szeme láttára hozta világra kicsinyét. Szerencsére a szülésre az akvárium egyik dolgozója is felfigyelt, aki azonnal riadóztatta a kollégáit. A kékcápaféléknél ugyanis gyakran előfordul, hogy az újszülött utódok a fajtársaik gyomrában végzik. Az akvárium munkatársai villámgyorsan felkapták az úszónadrágjukat és a búvárszemüvegüket, és hálókkal biztonságos helyre terelték a kicsit, aki megmentője után a Jacek nevet kapta.

Jacek súlyát rendszeresen ellenőrzik © Haus des Meeres / Günther Hulla

Az 50 centis és 740 grammos cápafiú jelenleg egy külön medencében lakik a tenyészállomáson, ahol pontosan nyomon tudják követni az étvágyát és a növekedését. Jacek jelenleg nyers szardíniafilét kap és rendszeresen megmérik a súlyát. Ilyenkor egyszerűen a hátára fordítják, amitől a cápafélék lemerevednek, így nem ficánkol a művelet közben.

A szirticápa-bébi jövő téltől lesz látható a Tenger Háza új, 30 ezer literes korallzátony-akváriumában, amelyet most építenek.

Jacek, a feketeúszójú szirticápa-bébi © Haus des Meeres / Daniel Abed

Csempészárut rejtett a börtönbe küldött szentkép

A szegedi börtön egyik elítéltje 2018. október 15-én levelet kapott, amelyben így elsőre semmi meglepő nincsen, hiszen az ilyesmi mindennapos történet, azonban az eset itt nem ér véget.  A boríték egy Jézust ábrázoló szentképet is tartalmazott, amit a Szegedi Fegyház és Börtön munkatársai a szakmai protokollnak megfelelően alaposan átvizsgáltak és amelynek során a kép keretébe rejtve négy darab mobiltelefon készüléket találtak.  

képek forrás: BVOP

 

A hozzátartozók újabb és újabb trükkökkel próbálnak tiltott tárgyakat – jellemzően mobiltelefonokat – bejuttatni a börtönökbe, azonban a büntetés-végrehajtás munkatársai  ezek nagy részét még az előtt kiszűri, hogy azok eljutnának a rabokhoz. A folyamatos ellenőrzéseknek köszönhetően idén ezzel együtt már 1960 darab illegális mobiltelefon akadt fenn a rostán. – számol be a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Fontos tudni, hogy ha tiltott tárgyat találnak a bv. munkatársai, minden esetben megvizsgálják az eset körülményeit. Amennyiben a hozzátartozók felelőssége felmerül, a bv. intézetek parancsnokai minden esetben megteszik a szükséges jogi lépéseket.

Magyarország tízszeresére emelte az aranytartalékát

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ezzel az aranykészlet nagyságát a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelte – jelentette be a jegybank kedden.

Budapest, 2018. október 16. / Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár. / MTI Fotó: Illyés Tibor

A döntéssel 2018. októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, amelynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár. A nemzetközi tartalékon belül az aranytartalék aránya ezzel 4,4 százalékra emelkedett, ami megfelel a nem-euróövezeti közép-kelet-európai országok átlagának – olvasható a jegybank honlapján.

Az MNB 1986 óta most először vásárolt újra aranyat. Az aranytartalék emelésére és fizikai formában történő hazaszállítására 2018 októberének első felében került sor.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök egy éve kérte fel a jegybank vezetését és a monetáris tanácsot, hogy gondolja újra az ország arannyal kapcsolatos stratégiáját.
Az arany a biztonság, a kockázatkerülés és kockázatmegosztás eszköze, de egyben a nemzeti öntudatot is erősíti, egyúttal gazdaságpolitikai eszköz is – mutatott rá Matolcsy György.

Az MNB elnöke jelezte: a monetáris tanács az aranystratégia áttekintése során azt tapasztalta, hogy a világ több jelentős jegybankja – a globális gazdasági-pénzügyi válságot követően – növelte, megerősítette aranykészletét. Az aranytartalék növelésében Kína, Oroszország és Dél-Korea jár az élen. A magyar jegybank a nemzetközi trendnek megfelelően határozott az ország aranykészletének megemeléséről – tette hozzá.

Matolcsy György emlékeztetett: Magyarországot, a magyarokat különleges kapcsolat fűzi az aranyhoz. A középkorban kincses Magyarországról beszéltek, a középkorban 300 évig az akkori Magyarország Európa “aranyhatalma”, legnagyobb aranytermelője volt, Európa akkori aranytermelésének öthatodát, a világ aranytermelésének harmadát adta.

Az MNB elnöke jelezte: a jegybank vezetése alapos vizsgálatot tartott, és arra az elhatározásra jutott, hogy első lépésben helyes hazahozni a korábbi 3,1 tonnás aranytartalékot, ez már itthon volt, amikor a monetáris tanács döntött arról, hogy tízszeresére emeljük a tartalékot. Ez a megemelt mennyiség, 31,5 tonna arany már Magyarországon van.

Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja kiemelte: az arany története összefügg az emberiség történetével, a világban sokáig működött az aranyra alapozott rendszer, amelyet először a I. világháború, majd az 1929-33-as gazdasági világválság vetett vissza. Később, a Bretton Woods-i egyezmény újra az aranyra alapozta a világ pénzügyi rendszerét, de ezt Nixon akkori amerikai elnök felmondta, ennek alapján véget ért az akkori aranystand rendszer.

Napjainkban, a 2008-as globális gazdasági válság után ismét az arany lett a biztonságos pénzügyi tartalékképzés legfőbb eszköze – mondta Pleschinger Gyula.

Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta: a régióban sokáig Romániának volt a legnagyobb aranytartaléka, de az utóbbi hónapokban Lengyelország jelentős mennyiséget vásárolt fel, így már náluk van a legtöbb nemesfém ebben a térségben. A teljes tartalék arányában Romániában még mindig a legjelentősebb az arany szerepe, 10 százalékot ért el a tartalékon belüli arány, Magyarországon a megemelt mennyiséggel ez az arány 4,4 százalékot tesz ki.

Fömötör Barna, a jegybank főigazgatója közölte: az aranykészletet légi úton szállították Magyarországra a nemzetközi szigorú biztonsági előírások betartásával, most a legmagasabb biztonsági fokozatú épületben őrzik. A teljes tartalék jelenleg 2300 darab aranytömbben van, egy aranytömb hossza 23 centiméter, 8 centiméter szélesek és 4 centi magasak, egy tömb súlya 12,5 kilogramm.

 

 

Kapcsolódó írásunk:

 

 

Újra Magyarországon van az ország aranytartaléka

Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka, a hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden az MTI-vel. A jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár – 33,1 milliárd forint – értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött az MNB vezetése.

Végleg bezár a Heineken Hungária Zrt. martfűi gyára

Végleg bezár a Heineken Hungária Zrt. martfűi gyára, a munkavállalóknak Sopronban kínál álláslehetőséget a vállalat.

Gebri Anna, a Heineken Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere az MTI-t közleményben arról tájékoztatta, hogy Sopronban bővíti logisztikai kapacitását, így a közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően megnőtt gyártókapacitást már a helyi raktári bázis is ki tudja szolgálni. A soproni fejlesztést a gyártás rugalmasságának biztosítása és energiatakarékossági szempontok is indokolják – közölte.

A Heineken Hungária korábban, hatmillió eurós befektetéssel, sikeresen szervezte egy centrumba a teljes hazai sörgyártását. Ezt követi most a logisztikai bázis központosítása a Sopronban működő gyár közelében – olvasható a közleményben. A vállalat számít minden egyes munkavállalójának szakmai tapasztalatára és munkájára, ezért az a 16 munkavállaló, akik eddig a cég martfűi logisztikai telephelyén dolgoztak, nemcsak lehetőséget, de támogatást is kapnak, hogy – amennyiben kívánják – a soproni telephelyen folytassák munkájukat – tájékoztattak.

A Heineken Hungária feladatának tekinti azt is, hogy a sörgyár korábbi területe Martfű és a térség számára a lehető legjobban hasznosuljon, ezért fordult a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez, amely kész együttműködni, így hamarosan megkezdődnek az egyeztetések- olvasható a közleményben. Papp Antal, Martfű (független) polgármestere az MTI-nek elmondta: tájékoztatták a gyár végleges, december 31-i, megszűnéséről. Hozzátette, hogy emiatt a város a jövőben körülbelül százmillió forint iparűzési adóbevételtől esik el. A nyilvános cégadatok szerint a Heineken Hungária Zrt. értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 53 milliárd 875 millió forint volt, 2016-ban 52 milliárd 368 millió forint. Az árbevétel túlnyomó része belföldi értékesítésből származik. A cég adózott eredménye 2017-ben csaknem 170 millió forint volt, míg 2016-ban 400 millió forint veszteséget ért el.

A társaság márciusban közölte, hoga kétmilliárd forint saját forrásból harminc százalékkal bővíti kapacitását, emellett optimalizálja gyártását soproni gyárában. A beruházással a mintegy 250 embert foglalkoztató üzemben csaknem negyven új munkahely jön létre, és éves szinten mintegy 400 ezer hektoliterrel több sört fognak gyártani. A kapacitásbővítéssel nem kerül majd több sör a piacra, mert az nagyságrendileg kiváltja majd a közeljövőben Martfűn megszűnő gyártást.

Három helyen is gránátokat találtak a burgenlandi erdőkben

Három helyen is II. világháborús haditechnikai robbanóanyagot találtak a hétvégén a határ melletti Burgenland tartományban. Mind a három esetben civil állampolgárok figyeltek fel a gránátokra, akik természetesen értesítették a hatóságokat. – számol be az osztrák rendőrség. 

fotó: LPD Burgenland

Az első eset még pénteken történt Oberwart kerületben, egész pontosan Markt Allhau melletti erdőben, ahol egy erdészeti munkát végző 31 éves férfi figyelt fel a fák között fekvő gránátra, amely látszólag egyben volt és úgy tűnt hogy sértetlen is.

A második eset szombaton volt a mattersburgi kerületben Neudörfl szomszédságában, ahol két  gránátot és egy gránátpatront talált egy férfi, amelyek feltehetően szintén  háborús maradványok voltak.

Érdekes módon vasárnapra is maradt egy “felfedezés” , hiszen akkor egy 34 éves férfi  tájékoztatta a Burgenland tartományi ellenőrző központot arról, hogy egy körülbelül 30 cm hosszú gránáthéjat talált a Donnerskirchen (Eisenstadt-Umgebung) melletti erdőben a patak parton.

Mind a három bejelentést követően a rendőrség azonnal biztosította a helyszíneket és értesítette a  Szövetségi Védelmi Minisztériumot, akik elszállították a gránátokat a helyszínekről.

 

 

forrás: polizei.gv.at

Trianon nem örök! – Demonstráció volt Sopronban

Valljuk be ritkán van Sopronban olyan demonstráció, ami helyi szinten embertömegnek számító létszámot mozdít meg, most azonban ez történt, hiszen több mint kétszáz ember vett részt a Magyarok Világszövetsége és a Trianon Társaság főszervezésében történt “Trianoni Döntés” elítélésével kapcsolatban rendezett népgyűlésen a Hűség Zászló lábánál.  A rendezvényen felszólalt Patrubány Miklós, Drábik János, Bottyán Zoltán, dalnokként pedig Fábián Zoltán működött közre. Mint az többször is elhangzott, közel 100 év távlatából is fáj az igazságtalan nagyhatalmi döntés, aminek értelmében hazánk több területét is elcsatolták az anyagországtól, így az Őrvidéket is.

kép forrása: facebook

kép forrása: facebook

kép forrása: facebook

kép forrása: facebook

kép forrása: facebook

 

 

Magas a higanytartalom a Fertő tó halaiban

A Fertő-tóból kifogott halat ugyan még nyugodtan meg lehet enni, azonban olyan már higanyszintet tartalmaznak, amelyek a megengedett érték legmagasabb fokához már közel jár. – számol a bvz.at a Bécsi Egyetem vegyészére Franz Jirsa eredményeire hivatkozva. 

fotó illusztráció / Leczovics Zsolt

Mint ahogy a cikk írja, az elmúlt években Franz Jirsa és a Szervetlen Kémiai Intézet munkatársai a Fertő-tó nyolc fajából 133 halat vizsgáltak meg. A nagyobb példányokban, mint például a süllő, a sügér és a csuka átlagosan  0,49 milligramm higanyt találtak a kilogrammonkénti színhúsban.  Igaz, ez éppen nem éri el a 0,50 milligramm / kilogramm uniós határértéket azonban  jelentősen meghaladja az osztrák “környezetminőségi célt” ami  0,02 milligramm.  Arra kérdésre, hogy hogyan kerül ilyen mértékben  a higany a Fertő tavi halakba, még nincs egyértelmű bizonyíték, azonban a feltételezések szerint a légköri lerakódás is nagy szerepet játszhat ebben, ami gáznemű formában vagy a részecskékhez kötve rakodik le a tó vízében és ezáltal a halak szervezetében. Ami biztos, hogy a környezetvédelem tekintetében az embereknek nagy felelősségük van abban, hogy csökkentség a károsanyag kibocsájtást, hiszen ezzel nem csak a természetet és az állatokat, hanem saját szervezetünket is károsítják.

 

 

Bővebben az eredeti cikkben ITT! 

A magyarok 84 százaléka váltana munkahelyet, ha …

Tízből nyolc magyar mondana fel munkahelyén, ha olyan cégtől kapna ajánlatot, amely nagyobb hangsúlyt fektet a megfelelő feltételek kialakítására és a munkáltatói márkája építésére – derül ki a Dreamjo.bs megbízásából készített felmérésből. A munkáltatói márka fontosságát egyre többen ismerik fel, tavaly a például a győri Attrecto Next Tech Digital Solutions és DIADEM® APP Kft. is az ország Szerethető Munkahelyei közé tartozott. A Győr-Moson-Sopron megyei vállalatok jelentkezését idén is várják a díjra.

A DreamJo.bs megbízásából, a Pulzus által készített reprezentatív felmérés adataiból kiderült: a magyarok túlnyomó része nem teljesen elégedett a munkahelyi körülményeivel. A pályakezdő fiatalokat leginkább egy jobb csapat és a fejlődési lehetőség vonzza, míg a 40 év fölötti korosztály tagjai inkább magasabb fizetésért hagynák ott jelenlegi cégüket. Annak fontosságával azonban mindenki egyetértett, hogy a vállalatok a saját maguk által definiált értékeik mentén működjenek: száz válaszadóból 84-en szívesebben dolgoznának egy jobb munkáltatói márkával rendelkező cégnél.

Az erős employer brand egyik feltétele az, hogy a munkahelyek őszintén beszéljenek magukról. Ennek egyik első és kulcsfontosságú eleme az átlátható és következetes bemutatkozás a leendő munkavállalóik irányában. Ennek jelentőségét hangsúlyozandó, a Dreamjo.bs állásportál immár második alkalommal hirdette meg a Szerethető Munkahelyek Díjat, amelynek keretében az ország legvonzóbb cégeit keresik. Tavaly a Győr-Moson-Sopron megyei Attrecto Next Tech Digital Solutions, DIADEM® APP Kft, LAKÁSKULCS-direct Sopron, Wabi Beauty Center, Feki Webstudio és Global Alkusz is bekerült a száz vállalatot számláló szerethető elitklubba, most pedig újra nyitott a lehetőség a megmérettetésre.

Az állásportál társalapítója, Balogh-Mázi Mária hozzátette: „A megfelelő elvárásokkal érkező jelentkezők nagyobb eséllyel lesznek elégedettek a tapasztalt körülményekkel, így pedig megtartásuk esélye is magasabb. Nem mindenki számára a babzsákfotel tesz egy céget álommunkahellyé – van, akiket a rugalmas munkaidő, a tervezhetőség, vagy épp a nemzetközi közeg vonz. A Dreamjo.bs és a Szerethető Munkahelyek Díj is azzal a céllal jött létre, hogy mindenki megtalálhassa a számára tökéletes álommunkahelyet”

A verseny keretében azokat az itthoni cégeket mutatják be, akik remek példával járnak elöl abban, hogyan lehet a kollégáik számára olyan környezetet teremteni, amiben öröm dolgozni. A tavaly több mint 250 indulót megmozgató versenyben idén az itthon működő nagyvállalatok is részt vehetnek, saját kategóriában.

A DreamJo.bs Szerethető Munkahely díjára a szerethetomunkahelyek.hu oldalon keresztül nevezhet minden olyan hazai cég, ahol a vezetők és munkavállalók egyaránt úgy érzik, náluk jó dolgozni. A jelentkezés ingyenes; a cél, hogy minél többekhez eljusson a jó cégek híre. A nevezési időszak 2018. október 31-ig tart.

 

 

 

 

Nyitóképünk illusztráció / forrás: web

 

Külföldi és magyar bírók jártak a Sopronkőhidai Börtönben

A Győri Törvényszék elnökének meghívására szakmai látogatást tett Sopronban a Bécsújhelyi (Wiener-Neustadt) Tartományi Bíróság vezetője és bírái. Az esemény a két intézmény közötti együttműködési megállapodás keretében jött létre. A nemzetközi rendezvény egyik programpontjaként a látogatók megtekintették a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönt. A delegációt Dr. Takács József a Győri Törvényszék elnöke, valamint Mag. Jutta Burianek a Bécsújhelyi (Wiener-Neustadt) Tartományi Bíróság elnöke vezette.

Fotó: Sopronkőhidai Fegyház és Börtön

 

A 18 ausztriai és a 9 magyarországi bírót Soczó László bv. ezredes intézetparancsnok fogadta. Az intézet történetének, szakmai múltjának és jelenének ismertetését követően a csoport megtekintette a látogató fogadó helyiséget, a körletépületet, a sportudvart, a távmeghallgató helyiséget, a múzeumzárkát és a fogvatartottak által a képzőművészeti szakkör során készült tárgyakat. Dr. Takács József elnök úr a látogatás végén köszönetét fejezte ki szakmai konzultációs lehetőségért. – számol be a Büntetés-végrehajtási Szervezet honlapja.

 

Fotó: Sopronkőhidai Fegyház és Börtön