A selmeci diákhagyományról …
A szakestély a Selmeci Diákhagyományok követőinek egyik legfontosabb rendezvénye. Hangulatát évszázadokon keresztül megőrizte, formáját tekintve többé-kevésbé változatlan maradt.
A szakestély mindig egy adott embercsoport (szak, baráti kör, egy vállalat selmeci utódintézményben végzett dolgozói stb.) rendezvénye.
A szakestély a Selmeci hagyomány szellemében megkeresztelt ember számára mindig ünnep. A barátság, a kollegalitás, az egymáshoz tartozás ünnepe. Egy szakestre meghívást (invitációs cédulát) az kaphat, aki a Selmeci szelemben megkeresztelkedett illetve azok a pogányok, akik már balek vizsgájukat eredményesen letették. Tehát pogány nem lehet részese eme közösségnek, még ha az Elnökkel (Praeses) vagy más tisztségviselővel jó baráti kapcsolatot ápol akkor sem.
Ezért aki ennek a közösségnek tagja kíván lenni, Selmeci szakesteken részt szeretne venni, végig kell járnia a balekvizsgákat!
A szakestre kötelező az ünnephez méltóan viselkedni és felöltözni. Aki ezt nem teszi meg az nem méltó a közösség bizalmára és szeretetére. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a szakestély olyan rendezvény, mely minden résztvevőtől bizonyos fokú aktivitást igényel. Nem követendő tehát az a rossz példa, amikor valaki beül egy szakestélyre és arra vár, hogy őt szórakoztassák; éppen ellenkezőleg: a szakestély varázsa pont abban rejlik, hogy minél több ember készül komoly vagy vidám, de mindenképpen a szakestélyhez kapcsolódó és fényét emelő felszólalásokkal.
Rossz példa az is, amikor a felszólalót nem lehet meghallani, mert egyes Firmák, Kohlenbrennerek, balekok garatra felöntés után hangosan szomszédjukkal cseverésznek. Szabad inni, sőt kell is, de azért vagyunk szakestélyen, hogy a közösségnek éljünk és ne pedig kocsmai hangulatnak ahol szabadon bárkivel beszélgethetünk. A kötetlen beszélgetést a szakestély hivatalos része után megtehetjük.
A szakestélyen minden világi rang, cím beosztás érvényét veszti, mindenki egyenlő. Minden kérdésben a szakest által választott Elnök szava dönt, rajta kívül csakis az általa kiválasztott tisztségviselőknek van megkülönböztetett szerepük.
A szakestély elődje: a Schachttag
Kezdetben, 1808-ig csak bányászok voltak az Akadémián. Az erdész szak megalakulása után jó ideig nem vehettek részt a szakestélyeken az erdészek. Később épp oly jó burschok lettek, mint a bányászok és így egyforma joguk is volt. A magyaros érzést is elsősorban az erdészek hozták az akadémisták életébe. A szakestélyeket régebben szakonként rendezték, ahol szakmai dolgokat vitattak meg, mely után kisebb mulatozás is következett.
Innen ered az elnevezése is. Később együttesen is tartottak szakestélyeket, de ezeken lassan elmaradt a szaktárgy megvitatása, mivel az erdészeket nem érdekelték a bányászok szakkérdései és fordítva, de megmaradt a tréfa, a nóta és a mulatozás. A szakestek kialakulásáról kevés adatunk van, de valószínűsíthető, hogy az Akadémia diákjai, és oktatói közti eleinte szakmai, később kötetlen megbeszélésekből alakultak ki. Ezek a megbeszélések komoly és vidám témák megtárgyalásából, majd az est előrehaladtával közös nótázásból és italozásból álltak.
http://szokecica88.freeblog.hu
