Sopron-szelet
Az éjszaka ennek az oldalnak köszönhetően, kiderült, hogy jól emlékeztem, tényleg volt olyan, hogy Sopron szelet, amit én követekezetesen Sporon szeletnek hívtam, összemosva a Sport szelettel. És lehet, hogy a szoci csomagolástechnika rettenetesen ronda volt, de legalább tudni lehetett, hogy a kaja akkora, amekkora a csomagolás, nem fele vagy negyed akkora. Szóval ennyit arról, hogy környezettudatosság felé mozdult el a világ.
Bár Németországban kiélhetem a szelektív mániámat. Bio, csomagolás (ide belemehet a konzerv és a csokipapír egyaránt), papír, ilyen üveg, olyan üveg. És egy csomó minden vissza is váltható, pl. a fél literes kólapalack, a joghurtosüveg, a dobozos üdítő… Ha nagyon nem bírok magammal, és van hova raknom, még az utcáról is felkapok néha egyet-egyet, és visszaváltom. 15 cent is pénz. Majd otthagyok 40 forintot az utcán heverni, mi? Sajnos egy csomószor megteszem, a szívem szakad meg.
Ja, most jut eszembe, már óvodás koromban is szörnyen környezettudatos voltam, csak konzekvens nem. Ugyanis volt ez a Včielka nevű ovis újság, a csehszlovák Dörmögő Dömötör, amiből mindig kettőt kellett venni: egyiket megtartani, a másikat a papírgyűjtőbe. Hihetetlen, hogy anyám minden hülyeségbe belement.
http://kisdubos.blogspot.com/
