Sopronban még a nyírfán is szőlő terem

Harminc évvel ezelőtt gyökereztetett le házának udvarán egy Kékfrankos szőlővesszőt a soproni T.Tibor. Azóta a kicsi sarjból hatalmas szőlőfa nőtt. A Virág utca környékén mindenki csudájára jár. Az édes fürtökből bőven jut az arra járóknak, de az ég madarai is sokat csipegethetnek belőle. A gazda büszke rá, hogy a szőlő ráfutott a közelben álló nyírfára, ami ugyancsak megnőtt az évek során. Elmondása szerint legalább kétszáz kiló a termés minden szeptemberben, amiből akár már bort is készíthetne. Erre a szőlőfára egyetlen csepp permetlé sem kell, bioszőlő a javából. Az 1800 hektárnyi Soproni borvidéken egyébként a végéhez közeledik a szüret. Az Irsai Olivért, a korai piros veltelinit, chardonnay-t, a traminit,  és a zenitfajtákat már leszedték, és forr a bor a pincékben. Most a kékfrankos, valamint a zwei­­gelt, cabernet sauvignon, merlot és pinot noir van soron. A termelők szerint jó termés és kiváló bor várható. Öröm ez mindenkinek, hiszen a vidéken kétezer éves kultúrája van a szőlő termesztésnek. Igaz egészen a 18.század első feléig a fehérborfajták voltak többségben, majd a nagy peronoszpóra pusztítás után ez az arány a kék szőlők javára dőlt el. Most tehát a vidám szüreteléstől hangosak a dűlők. Traktorokkal szállítják be a termést a feldolgozókba, vagy a házi pincékhez. A sok napsütésnek köszönhetően magas a must cukorfoka. Egyetlen üröm az örömben, hogy egyre kevesebb szedőt  találni a kézi szüreteléshez. Jómagam találkoztam olyan gazdával, aki 10 ezer forint napi juttatásért és 1000 forintos órabérét sem talált kézi szedőket. Ausztriában ezt is jobban megfizetik ! Ezért aztán a termelők versenyében az lesz a győztes, aki szüretelőkombájnt képes vásárolni. Ilyenek egyre kevesebben lesznek, de a kicsik végül feladják, és a nagyok kezében összpontosul a borvidék.