Soproni szálak Bánk bán múltjában
Százhatvan évvel ezelőtt Kecskeméten került először színpadra Katona József Bánk bánja. Az évforduló kapcsán a mű keletkezésének eddig kevésbé ismert részleteire is felhívják a figyelmet az irodalmárok. Kevesen tudják például, hogy Sopron városának komoly szerepe volt a dráma megszületésében.
Dr. Benkő László irodalmár és nyelvész 1942 -ben a Soproni Szemlében kifejtette kutatásainak eredményeit. Leírta, hogy 1793 -ban egy Lakfalvy Eduárd nevű soproni ifjú Schillernek levelet írt, amelyben arra a kérte az akkor már híres szerzőt, dolgozza fel Bánk bán nem mindennapi történetét egy műben. Szerencsére a nagy német alkotó nem fogadta meg javaslatát. Így azután Katona József írhatta meg az egyik legnagyobb magyar történelmi drámát.
Bánk felesége, Melinda nevének felkutatása bizonyos Cseri Péternek a soproni líceumi Magyar Társaság egyik tagjának köszönhető. A rövid ideig íróként is ténykedő soproni jegyző ugyanis Ottó című munkájában használta elsőként ezt a szép női nevet. Onnan vette át Katona, amit az első kiadáshoz írt bevezetőjében el is ismert. A nyugati határszéli városban találta meg művének kritikusát is. Bárány Boldizsár nevű irodalomkedvelő ügyvéddel, és egyben jó barátjával bíráltatta meg az időközben elkészült tragédiát.
A “Bánk bán rostája” azután közismert lett az irodalomban – mondja Kovács József László, egyetemi tanár, Sopron irodalmi múltjának kutatója, a Soproni Parnasszus című kötet szerzője.
A Bánk bán soproni vonatkozásaival mindenképpen érdemes volna foglalkozni – folytatta. Hiszen az összességében még mindig nincsen feltárva. Katona kapcsolataiban, életművében sok szál felfedezhető, amely Sopronig és azon belül is a híres Evangélikus Líceumig vezet el.
Az már csak érdekes történelmi adalék, hogy házasságkötésük után Bánk bán újdonsült felesége, Martinsdorf községet kapja meg jegyajándékul Imre királytól és Constantia királynétól. Nemzetségüket ettől fogva Martinsdorfereknek is nevezték. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Martinsdorf tulajdonképpen az ismert, Sopron megyei Nagymarton, vagyis napjainkban Mattersburg.
(MTI)
