Ügyesen rajzol, pontosan lő és még dobol is a soproni diák

Magyar Balázs, a Líceum 6. A osztályos tanulója univerzális kamasz. Íjász-versenyekre jár, rajzpályázatokon indul és dobolni tanul a zeneiskolában, miközben a bizonyítványára sem lehet panasz.

– Nem tudnék választani az íjászat, a dob és a rajzolás között, bár lehet, hogy egyszer majd kénytelen leszek. Most nagyon élvezem mindegyiket, és marad még időm a tanulásra is – mondja Balázs huncut mosollyal, miközben az asztalt ellepik rajzai, érmei és oklevelei.

– Magyar Mónikához járok rajzolni hetente kétszer, a zeneiskolába heti két alkalommal szolfézsra, egyszer pedig Stöckert Ádám tanár úrhoz dobra. Király Gábor edzéseire pedig hetente háromszor, négyszer. Igaz, hogy egyik elfoglaltságomról megyek a másikra, de mindegyik érdekel, és a szüleim segítenek abban, hogy mindenhova odaérjek – mondja Balázs. Rajztanára, Balogh Réka is örül tanítványai sikereinek, legutóbb például annak, hogy a több mint kétszáz beküldött rajzból Balázsét is beválasztották a legjobb nyolc közé a Magyarhoni Földtani Társulat “Kezedben a múlt” rajzpályázatán. Az alkotást az Év ásványa vándorkiállításon be is mutatják majd.

Ez csak egy a számos oklevél közül, amik tanúsítják Magyar Balázs rajztehetségét, mellettük csillogó érmek bizonyítják, hogy a sportban is ügyes: kétszer volt korosztálya legjobbja a teremíjász bajnokságokon.

Balázs ugyan még ráérne a továbbtanulással foglalkozni, de a kamasz fiúnak konkrét tervei  vannak, ráadásul nem is egy. Elárulja, hogy nagyon szereti a vonatokat, sok rajzán vissza is köszön a vasút, ezért gépészmérnök lesz és mozdonyokat fog tervezni. Ám ennél is nagyobb vágya, hogy íjával egyszer kijusson az olimpiára. „Nagyon régi álmom ez, remélem meg is tudom valósítani” – mondja eltökélten.