Volt fesztivál, mint már annyiszor!
Sőt ha jobban belegondolok, még egyet sem hagytam ki! Sajnos nem tudtam fent lenni minden nap, de azért ahogy az időm engedte rohantam fel, és élveztem a fesztivált, koncerteket néztem, tincitáncoltam, és üvöltöttem a dzsúzzal a ’sajtból van a holdat’, na meg persze döntöttem magamba a sört, a bort, a pálinkát! És magamat nem meghazudtolva, kajáltam itt, kajáltam ott! Na hát erről az utóbbiról szeretnék nektek írni pár sort!
Első nap a Vodafon-Samsung Arénával Szembeni kajálda sorról csemegéztem, volt itt kürtöskalács, pizzaszelet, főtt kukorica. A pizzák kimondottan jók voltak, és többi ételekhez képest megfizethetőek! Kürtöskalácsot is vettem az unokaöcsémnek, és persze megkóstoltam, fincsi volt, bár én, a faparázs fölött sütöttre esküszöm! Ha jól emlékszem 450Ft-ba került, ami talán még el is fogadható! Viszont a kukorica teljesen íztelen volt, és még ráadásul langyos is! Ennek ellenére teljesen jól esett! És nem tartom rossz ötletnek a főtt kukorica árusítását a fesztiválon! Majd el is felejtettem, hogy az első sörömre majdnem fél órát vártam, és nem sorban, hanem úgy, hogy a pultot támasztottam!
A Vodafon Arénában történt, kispál csendesülős alatt. Ennyire szervezetlen, bizonytalan, és tapasztalatlan kiszolgálással már rég találkoztam! Pedig úgy gondolom nem nagydolog, pár sört kivenni a hűtőből, gyorsan összeadni fejbe, majd kifizettetni a pácienssel. Közbe, közbe újratölteni a hűtőt, hogy legyen hideg sör! Hát itt ez nem működött, sőt nagyon nem! Nem is vettem itt többet itókát!
Ami viszont nagyon tetszett az a sörös-bicajos taliga volt teli jeges vízzel, és finom hideg sopronival! Na ebből elkelt volna még pár, azt hiszem! Mivel imádom a kávét, na meg persze azért mert egy ilyen fesztivál alatt mindig eljön az a pillanat, amikor vizet, meg kávát kell töltenem magamba, ahhoz hogy majd egy kis pihenő után továbbra is élvezni tudjam, a söritalt meg a tincitáncit! Na meg persze, a reggeleket sem könnyű túlélni egy jópofa habos, tejes, krémes, kávé nélkül! Legalább is nekem nem megy! Na hát ezért a sok-sok mindenért, tetszett a Nescaffe, meg a coffe shop, kávékínálata, na meg persze a lehetőség, hogy tűrhető kávét tölthessek magamba!
Tizenegy óra körül éheztünk meg aztán igazán, és a magasba szálló füstöt követve, megérkeztünk a Balatongrill sátrához, ahol íncsiklandóbbnál íncsiklandóbb étkek pirultak a parázs felett, és rotyogtak a serpenyőben. Én természetesen füstölt főtt csülköt kértem, amit aztán még egy kicsit megpirítattam a parázs felett, na meg persze mustárt, kenyeret meg két jópofa, káposztával töltött almapaprikát. Barack barátom egy emberes szál kolbászt, unokaöcsém meg gyrost.
A gyros nem volt rossz, de ettem már jobbat is, meg nekem egy picit kicsinykének tűnt! A csülök meg a kolbi, kiváló volt, de ezt azt hiszem, már megszokhattuk a Balaton grilltől, na de az árak! Ezért az egészért, négy ezer forintot fizettünk, ami azért több mint arcpirító! Tíz deka kolbász 450Ft, tíz deka csülök, amibe ugye még a csontot is bele kell számolni, szintén ugyan ennyibe. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy kiló, négyezer ötszáz! Kicsit sok, igaz!? Na mindegy, fincsi volt nagyon, az már biztos! Láttam itt még mexikói kajáldát de nem nagyon fogott meg a kínálatuk, és így voltam a halétteremmel is! Ami viszont nekem hiányzott az az ökörsütés! A Szigeten mindig van pár ökörsütő, és én soha sem tudom megállni, hogy ne zabáljam teli magam belőle! Na meg egy jó kínai, az sem lenne ám kutya! Egy kis csípős-savanyú, az ember másnapos gyomrába!
Következő nap a poncihter negyedben kezdtük, ami egy iszonyat jó és szimpatikus találmány, és remélem jövőre még több pincészet lesz jelen! A Ferenczy házikónál vertünk horgonyt, ahol aztán sikerült végigkóstolni az egész kínálatot előröl, hátulról, többször oda vissza! Szép karéj zsíros kenyereket fogyasztva közben, amit az Erhard faházból vételeztünk! Hajnalban aztán visszatértem az Erhardhoz, egy jó kis babos lecsóra, ami sokat lendített a hangulatomon! Talán lehetett volna picit csípősebb, de az ízlelőbimbóim nem voltak már a teljes toppon! Két szelet finom omlós fehérkenyeret tunkoltam bele, k***a jó volt! Nem is értem honnan volt ilyen friss kenyerük éjnek évadján!!
Aztán hajnalba nekiálltam hot dogot tömni, ami gatya részegen iszonyat jó mulatság, merthogy az ember telivágja mindennel, ami a keze ügyébe esik, aztán meg persze az első harapásnál az egész motyó a lába elé hull, hangos placcsanással, és csak áll bambán, hogy ez miért éppen vele történt. Ráadásul persze tiszta ketchup, meg mustár lett a ruhám, bár ezt már ebben az állapotban nem is annyira bántam! Annál inkább, hogy az üres kiflit kellett elmajszolnom magában.
Na hát ennyire futotta tőlem idén a Volt fesztiválon! Jó volt, mint mindig, és ismét megfogadtam, hogy jövőre mind a négy nap kint leszek! Kerül, amibe kerül! Lehetett jókat enni, inni! Majdnem kifelejtettem a ’Rézangyalát’ amiből több is elkelt volna, azt hiszem. Egy kis mézes pálinka mindig jólesik az ember gyomrának! Nekem talán egy kicsit több szabadban sütős kajáló hely hiányzott, bográcsok, ökör meg hasonló…Na meg az árak, de hát azzal nem tudom, mit lehetne kezdeni!
Torkos Zerge
