1️⃣2️⃣5️⃣ éve, 1900. április 30-án adták át a forgalomnak a soproni villamosvasutat. ▶️A kiegyezés utáni gazdasági felle…

1️⃣2️⃣5️⃣ éve, 1900. április 30-án adták át a forgalomnak a soproni villamosvasutat. ▶️A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés, a felgyorsult urbanizáció és a megjelenő turizmus hívta életre (számos más városhoz hasonlóan) a korszerű infrastruktúra, így a tömegközlekedés létrehozását. A közúti vasút egyik fő funkciója a város két pályaudvarának (Déli- és Győri-, avagy Gy.S.E.V. pályaudvar) összekötése volt a belváros megkerülésével. A Vas megyei Elektromos Művek Rt-vel kötött a város szerződést a Szombathelyen már bevált közúti villamosvasúthoz hasonló vasút megépítésére. ➡️Összesen 16 megállója volt és nyomvonala a korábbi omnibusz útvonalát követte: Déli pályaudvar – Kossuth utca – Újteleki utca – Várkerület – Széchenyi tér – Erzsébet utca – Deák tér – Király utca (Mátyás király utca) – GySEV pályaudvar. Épült egy 1240 m hosszú szárnyvonal is, a Pannónia Szállótól az Ezüst (ma Ötvös) utcán, Magyar utcán és a Győri úton át a vágóhídig. Mivel a Városi Kórház a Győri úton ekkor még nem állt, ezért kihasználatlanság miatt ezt a vonalat hamar felszámolták, vágányát már 1903-ban felszedték. Anyagából a pozitív fogadtatás és a megnövekedett igények miatt 1903-ban meghosszabbították a fővonalat a Déli pályaudvartól a Baross utca végéig, a sörgyárig, de erre csak alkalomszerűen közlekedett a villamos. A kocsiszín a Flandorffer (ma Táncsics Mihály) utcában állt, melyhez külön vágány ágazott ki a Kossuth utca északi végében. ▶️A kezdeti népszerűséget követően néhány éven belül csökkent az utasforgalom, túl lassúnak és hosszúnak bizonyult a városlakók számára a két pályaudvart összekötő járat. A villamosvonal veszteséges üzemeltetése miatt rövid életűnek bizonyult – 1923. május 31-én végleg leállították a villamosközlekedést Sopron utcáin. A soproni villamosközlekedés megindulásának 100. évfordulójára, 2000. április 29-én emléktáblát avattak a GySEV-pályaudvar falán, az egykori végállomáson. A dombormű Sz. Egyed Emma alkotása. Forrás: Széchenyi István Városi Könyvtár

megtekintés a Facebook-on