Onyx Étterem

Márciusban a FeHoVa (Fegyver-Horgász-Vadász) kiállítás tiszteletére Budapestre autóztam, és a kiállítás tüzetes megtekintése, no meg egy kis vásárlás után, ellátogattam a Gerbeau Ház Onyx éttermébe.

Mondanom sem kell régóta terveztem már ezt a látogatást, de sajnos más-más okok miatt eddig nem jöhetett létre.

Sok jót hallottam-olvastam már az étteremről, és a Chef-Souchef párosról, na meg persze az általuk kitalált és elkészített ételekről. Elég korán, hat óra után kevéssel érkeztem az étterembe, meglehetősen korgó gyomorral, és azzal az igen csak elkeserítő tudattal, hogy a hazáig vezető utat még autóval kell megtennem.

És bizony így, a várhatóan finom ételek élvezete mellett, nem merülhettem el a számomra oly kedves alkoholos italok élvezetében. Belépve, kedvesen fogadtak, és az asztalhoz kísértek. Én gyorsan belecsaptam a közepébe, és megrendeltem a Magyar Evolúció menüt 12900 forintért. Egy apró változtatást kértem, amit
problémamentesen, megértően fogadtak.

Változtatásként, a „mákos guba kecskesajt fagyival” helyett, inkább a „csokivariációt” rendeltem. Ezek után, önsajnálatba süllyedve, ki kellett ábrándítanom a sommelier-t, azzal a mindkettőnk számára sajnálatos ténnyel, hogy az este folyamán, a degusztációs menü mellé, csak ásványvizet fogyasztok. A sommelier távozta után hamar az asztalon termett egy igencsak illatos kosár kenyér, meg vaj, meg egy kis házi készítésű túró, meg sertés rillette. A kenyér
kiváló, a vaj úgyszintén, a túró kicsit unalmas, a rillette nagyon finom. Viszont mifelénk ezt aufstrich-nek vagy krémnek hívják.

Nem szégyen, de az egész kosár kenyeret, pillanatok alatt benyomtam. A felszolgálómat ezzel nem hoztam zavarba, és pillanatok alatt asztalomon volt a következő kosárnyi ebből a finomságból.

Aztán már érkezett is a konyha üdvözlete, füstölt tonhal formájában, paradicsom capuccinóval. Kimondottan finom volt, és még nem találkoztam ennyire jó állagú füstölt tonhallal.

Ezután jött az előétel, meg sajnos egy pohár mentesvíz.

Előételként marinált vadvízi seibling tormakrémmel, parajjal és füstölt fürjtojással. A seibling egy álom volt, tiszta, egyszerű, csodálatos ízek! A paraj kis pohárban érkezett a tojás kíséretében, és szintén tökéletes volt, viszont nem értettem! Nem igazán tudtam együtt enni a hallal, a seiblingnek nem is volt szüksége rá, így viszont sehogy sem állt össze egy fogássá.

Ennek ellenére a hal meghatározó élménye volt az estének, elismerésem érte! Sikerült nem túlbonyolítani, sőt megmutatkozott a kiváló alapanyag
minden értéke!

A következő fogás libamáj- variáció, amin a praliné és a pácolt máj első osztályú volt, viszont a birsalma zselé nem vált kedvencemmé. A harmadig összetevő füstölt libamell, ami nem tett sokat hozzá a fogáshoz. Majd elfelejtettem, a májhoz érkezett frissen sült briós, ami igazán kellemes kísérete volt az ételnek. A
liba étek következő felvonásaként, meleg libamájat kaptam, aminek leírásával nem akarom koptatni billentyűzetemet, mivel szerintem a vacsora leggyengébb eleme volt!

Ismét egy jó pohár ásványvíz. Majd bárányleves, ami számomra elég érdekes formában került az asztalra. Először egy tányért kaptam zöldségkupaccal, apróra vágott nyelvvel, és rózsaszínre sült karajszeletkékkel, meg egy kis babpürével. Felszolgálónk erre öntötte rá a krémes báránylevest, ami magába kóstolva nem
repített a mennyországba. Viszont amikor került a kanalamba a füstölt nyelv sósságából, és az enyhén savanykás zöldségkockákból, kibontakozott a leves valódi íze a számban, és önkéntelenül is elismerően kellett csettintenem. Rögtön be is habzsoltam magamba a tányér egész tartalmát. Aztán elégedetten dőltem hátra, hogy a nem igazán sikerült meleg libamáj után, ismét egy igazi finomsággal lettem gazdagabb!

És már jött is a főfogás, ami rózsaszín steakből, vajpuhára párolt marhapofából és ököruszályból állt, körítve édesburgonya pürével, burgonya tortácskával és roppanós zöldségekkel.

Tökéletes volt minden. Szépen sült bélszínnel, omlós marhapofával, selymes pürével! De az igazi eksztázis mégiscsak
ezután jött: a desszert formájában!

Csokoládé: Tainori csokoládétorta; Tejcsokoládé fagylalt; Piemonti mogyorókrém csokoládé spagettivel; Tonka babos fehér csokoládé milles feuilles,
mangóval Na igen! Így szeretnék egyszer főzni! Minden, de tényleg minden kimagaslóan finom volt, és az egyik ámulatból a másikba estem. Elkápráztattak! Ezután már csak a kávé volt hátra pár csoki bonbonnal

A számla mellé kaptam egy kis papírtáskába még néhány édes bonbont, amit igazán kedves és eredeti ötletnek tartok!

Azt kaptam, amit ettől a helytől vártam! Egy igazán csodálatos gasztronómiai élményt! Finom ételeket, kedves és pontos kiszolgálást, és halkan mondom, de mindezt szerintem megfizethető áron! Ami még talán még nem lényegtelen, de ezzel a menüsorral tényleg dugig laktam!