Orbán Viktor új nemzeti konzultációt jelentett be

Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Közölte: a kérdőív nagy része elkészült, és várhatóan már péntek délután meg is indítják a konzultációt. Jelezte, arról a “Soros György-féle tervről” is meg fogják kérdezni az embereket, amely “adósrabszolgaságot eredményező”, lejárat nélküli “örökkötvények” kibocsátásáról szól.

 A kérdéssort postán küldik el, a kormányfő pedig arra kért mindenkit, töltse ki és juttassa vissza.

A koronavírus-járványról szólva a miniszterelnök az elmúlt tíz év egyik legjobb döntésének nevezte a rendkívüli jogrend bevezetését, mert járvány idején a gyorsaság a legfontosabb, és a rendkívüli jogrendben a kormány rendeletekkel módosíthat törvényt. Miután azonban a járvánnyal szembeni első csatát megnyertük, már nem szükséges a helyzet kezeléséhez rendkívüli jogrend, ezért a parlament döntése után a kormány nem hozhat többé rendeletet olyan ügyben, amelyben törvényt kell alkotni – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a járvány nem múlt el, és a professzorok szerint nagy valószínűséggel ősszel várható egy második hullám, az pedig “nem érhet bennünket úgy, mint az első”, fel kell rá készülni. Ezért fenntartják a járványügyi készültséget, amely azt jelenti, hogy folytatódik az operatív törzs működése, fennmarad a kórházak járványügyi irányítási rendszere, a tisztifőorvos pedig megerősített jogköröket kap – ismertette.

Orbán Viktor úgy értékelt: Magyarország azért védekezett jobban, sikeresebben, mint a nyugat-európaiak, mert minden döntés – például a veszélyhelyzet, az iskolalátogatási tilalom és a határzár elrendelése – korábban, vagyis időben született meg, köszönhetően a rendkívüli jogrendnek.

Közölte ugyanakkor: arra is fel kell készülni, hogy egy-egy lokalizált térben – például idősotthonban vagy kórházban – most, a járvány enyhülésének időszakában is “felszaporodhatnak” a fertőzések. Ezért az operatív törzset egy úgynevezett bevetési egység létrehozására utasította: ha bárhol az országban megnő az esetszám, ez az egység megjelenik ott, és lokalizálja a fertőzést. Az ellenzéki kritikákra is reagált a kormányfő, azt mondta: a baloldal szerint már 2010 óta diktatúra volt, de “ez mind semmi, mert a rendkívüli jogrenddel” még egyszer bevezették a diktatúrát, és most, a jogkörök visszaadásakor jön a harmadik diktatúra.

A következő hétéves EU-s költségvetésre vonatkozó európai bizottsági tervezetet is kommentálta Orbán Viktor, kifejtve: a koronavírus-járvány miatt tervezett gazdasági helyreállítási alapba szánt 750 milliárd eurót nem munkával “hoznák létre”, hanem hitelből, amelynek visszafizetésére közösen vállalnának garanciát. Úgy értékelt, hogy ez valójában az “Európa-kötvény” konkrét megvalósulása, és mivel 30 évre akarják felvenni, még “az unokáink feje fölött is ott lebeg majd az a lehetőség, hogy ha nem a magyarok, hanem valaki más nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor majd nekik kell helyettük”. Közölte, nem utasítja el azonnal a tervet, de “berzenkedik” ellene az ösztönvilága, ezért azt javasolja, hogy higgadtan tanulmányozzák, majd döntsék el, akarnak-e ilyen útra lépni.

A tagállamok közötti pénz elosztására vonatkozó megoldási javaslatot viszont abszurdnak és perverznek minősítette, mert “több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek”.

A magyar gazdaság helyzetéről a kormányfő azt mondta: ha sikerül végrehajtani a gazdaság újraindítása érdekében tervezett intézkedéseket, akkor “nemcsak hogy jól jövünk ki a 20-as évből, hanem egy fantasztikus 21-es évünk lehet, és a költségvetés, amit benyújtottunk, ezt meg is alapozza”. A miniszterelnök a rádióinterjúban együttérzését fejezte ki a múlt heti Deák téri kettős gyilkosság áldozatai hozzátartozóinak. “Hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket” – mondta.

Második kormánya hivatalba lépésének 10. évfordulója alkalmából Orbán Viktor arról is beszélt: 1990-ben nem sikerült olyan változást elérni, amely meg tudta volna újítani az országot. A kommunistákat “lenyomtuk”, a szovjeteket “kiszorítottuk”, a magyarok pedig kezükbe vették az ország jövőjét, de a régi rezsim és az új világ képviselői közötti harc nem zárult le az első antikommunista, Antall József vezette kormánnyal, hanem “az ellenfél óriási támadásba ment át”. A baloldal újjászervezte magát, és megkezdődött egy hosszú harc: 20 éven át “hol a jövő nyert, hol a múlt” – fejtette ki.

A 2010-es kétharmados választási győzelme után azonban biztos volt abban – folytatta -, hogy ezt a küzdelmet le kell zárni, “a jövőnek nyerni kell”, ez volt az elképzelése. Ezért megalkották az új alkotmányt, az “alkotmányozó elnök” Schmitt Pál érdemei elévülhetetlenek – mondta.

A miniszterelnök azt is felidézte, hogy 2010-ben egy súlyos pénzügyi válság kellős közepén volt Magyarország, de nem akart úgy válságot kezelni, mint a szocialisták, akik minden terhet áthárítottak a családokra: elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért, adót emeltek, elvették a családtámogatási rendszert, és a devizahitelekkel adósrabszolgaságba kergették családok millióit.

Ezzel kapcsolatban megemlítette Matolcsy György – a 2010-2013 közötti nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök – nevét, akinek az volt az álláspontja, hogy van más közgazdasági út, mint a liberálisoké. Végül hangsúlyozta, kormányzásának “magasabb rendű célja”, hogy minden magyar úgy érezze, “összetartozunk, egy nemzet vagyunk, ez egy nagy nemzet”.

“Összességében arra megyünk, amerre szerettünk volna. Minden magyar – szerintem – jobban érzi magát a bőrében” – mondta,

kiemelve azt is, hogy Magyarország ma Európa talán egyetlen munkaalapú társadalma.

Egy korábbi nemzeti konzultáció – illusztráció: cyberpress.hu / archívum