Változatos programok Eszterházán és Nagycenken

Magyarország nemzeti ünnepe, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére a fertődi Esterházy-kastély és a nagycenki Széchenyi-kastély tartalmas programkínálattal várja az érdeklődőket.

Esterházy-kastély, Fertőd

• A nemzeti ünnepen az Esterházy-kastély kiállításai térítésmentesen látogathatók, a nyitva tartási időhöz igazodva 10-18 óra között, az utolsó vezetés 17 órakor indul.
• Eszterházán izgalmasnak ígérkező ünnepi botanikai vezetett parksétákra invitálják a vendégeket a fertődi Esterházy-kastély angolparkjába. 2018. augusztus 18-20. között minden nap 10.00 órakor és 15.00 órakor szakmai vezetett sétákat indítanak az angolparkba Radics Ferenc, okleveles kertészmérnök közreműködésével. A séták során bemutatják a park különleges fáit, az érdeklődők – többek között – megismerkedhetnek a mamutfenyő történetével – amely a park egyik legidősebb fája-  valamint a különleges lila virágú Júdásfával és a gyantás cédrussal.

A séta az angolpark után a francia parkban folytatódik és a rózsakert bemutatásával zárul. A program időtartama megközelítőleg 60 perc. Találkozási pont a kastély kovácsoltvas díszkapuja.

A programon való részvétel előzetes regisztrációhoz között, regisztrálni az info@eszterhaza.hu e-mail címen 2018. augusztus 16. 12.00 óráig lehetséges. A vezetett csoportok maximális létszáma 20 fő.

A program terepi jellege miatt javasolt az időjárásnak megfelelő ruházat és a kényelmes lábbeli. A program csak jó idő esetén indul.

• augusztus 18-án, 19-én és 20-án az Esterházy-kastélyban a látogatók egy különleges installációt (*) tekinthetnek meg, amelynek bepillantást ad egy főúri ebédlőbe. A főúri asztal, rokokó pompája a 18. század asztali örömeit idézi, amelynek kiállítási tárgyai az Esterházy-kastély múzeumának gyűjteményéből származnak. A földszinti nyári ebédlőteremben a barokk kor egy főúri ebédlőjébe és kávézó szalonjába pillanthatnak be a látogatók az erre az alkalomra kiállított korabeli bútorok és terítékek segítségével. Láthatók lesznek az akkor használatos német porcelán étkészletek és a kor divatját tükröző barokk csendélet festmények kalauzolják vissza a látogatókat az időben.
  Az érdeklődők tájékoztatást kapnak a barokk korban használatos fűszerekről, ételekről, ízlésekről és az akkortájt már elterjedt kávézási és teázási szokásokról.

Nagycenk, Széchényi-örökség

• Nagycenken a Széchenyi István Emlékmúzeum térítésmentesen látogatható, emellett az érdeklődők 11.00 órakor és 14.00 órakor izgalmas tárlatvezetésen vehetnek részt. A programon való részvétel előzetes regisztrációhoz között, regisztrálni a 36 30 447 12 48-as telefonszámon lehet.
• A vezetett séták mellett 15.00 órai kezdettel lovaskocsikázással és gyermekfoglalkozással várjuk a kicsiket és nagyokat egyaránt.

A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják!

(*) Az Eszterházi asztali pompa a XVIII. században installáció

 Főúri asztal, rokokó pompa

Asztali örömök a 18. században

A fertőd-eszterházai Esterházy-kastély nyári ebédlőjében, eredeti 18. századi környezetben két művészien megterített asztal idézni meg Esterházy „Fényes” Miklós herceg lélegzetelállító gazdagságot és büszke pompát felvonultató világát.

Borsóleves, tikmony, azaz csirke egészen rántva, csokoládé-, mandula- vagy narancstorta, madártej, citromos jég, limonádé – ezek az ételek éppúgy, mint két-háromszáz évvel ezelőtt élt őseinknek, számunkra is ismerősek. Persze alkalmasint a 18. században más, maitól eltérő receptek alapján készítették őket. Mégis, ha az a megtiszteltetés ért volna bennünket, hogy leülhetünk Esterházy „Fényes” Miklós herceg asztalához, ezek a nevek ismerősen csengettek volna a fülünknek. Ami viszont a csiga-, pisztácia- vagy mandulalevest, a rákkal töltött csirkét, a rákpástétomot, az ánizsos fánkot, a nádméz tortát, a rákos, vagy a körtéből készített fánkot illeti, már igencsak nagyokat néztünk volna. Pedig egy 18. századi főúr asztalánál még számtalan ezeknél egzotikusabb és a mi ízlésünktől teljesen idegen ételt is felszolgáltak. Meglepődtünk volna a fogások sokféleségén, azon, hogy az étkezés nem csupán levesből, főételekből és desszertből áll.

Az ételek körítésétől, a tálalástól pedig elállt volna a lélegzetünk: csupa porcelán vagy fajansz edény és csupa ezüst evőeszköz. De nem ám tömeggyártott termékek, hanem finom, művészi kézműves munkák. Művészien terített asztalok, a gazdagság és a pompa büszke fitogtatása.

A fertőd-eszterházai Esterházy-kastély nyári ebédlőjében, eredeti 18. századi környezetben két megterített asztal ezt a világot próbálja meg visszaidézni. Ha nem is a korabeli pompa teljes tárházával, mégis hitelesen megidézve Esterházy „Fényes” Miklós herceg világát. Egy szalongarnitúra a kávénak, annak az élvezeti cikknek a fogyasztását bemutatva, amelyik a tea és a csokoládé mellett a 18. században még luxusnak számított. De hát még a csokoládét is csak italként ismerték! A másik asztal egy két személyre megterített szerényebb ebédlő- vagy vacsoraasztal. Az étkezés első fogását, a levest idézi meg. Azt az első fogást, ami napjainkban egy magyar család étkezésének elengedhetetlen része. De azt már kevesen tudják, hogy hazai elterjedését és népszerűvé válását pont a 18. századnak köszönhetjük.