Vezérünk lehet

Úgy tűnik, Angelo Warner személyében remek irányítóra bukkantunk. A bajnokságot megelőző edzőmeccsek többségén a 26 éves, 188 centi magas kosaras volt a csapat egyik legjobbja, most őt próbáljuk bemutatni olvasóinknak

– Miután elkerültél Amerikából és mielőtt Sopronba kerültél, innen nézve elég különleges helyeken játszottál, Bosznia-Hercegovinában és Mozambikban. Milyen volt a bosnyák bajnokság?
– Mivel az volt az első európai liga, amelyben játszottam, túl sok összehasonlítási alapom nincs. Két-három csapat kiemelkedett a mezőnyből, úgy érzem, jó és erős liga.

– Egyénileg remek statisztikákat produkáltál, pontban (20,4) és gólpasszban (8.1) is a bosnyák bajnokság legjobbjának bizonyultál. A csapatod, a Vogosca Szarajevo viszont nem jutott be a rájátszásba, éppen lemaradt róla…
– Ez így igaz, egyetlen hellyel maradtunk le. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az elvárás csapatunkkal szemben az volt, hogy biztosan, gond nélkül maradjon bent az élvonalban. Ehhez képest, amit elértünk, messze erőn és várakozáson felüli eredmény volt.

– És milyennek találtad, hogy tetszett az afrikai kosárlabda, az ottani Bajnokok Ligája?
– Érdekes… ez egy nyári bajnokság, bő egy hónapig játszottam ott. Sok jó játékos szerepelt a ligában, ám érdemi csapatépítésről nem igazán lehetett beszélni. Az egy hónap alatt, nyolc meccset játszottunk, az egyéni képességekre épültek a csapatok.

– Hogy látod az alakuló új csapatodat, az SKC-t?
– Nem készülünk túl régóta együtt. Úgy gondolom, napról napra jobbak és jobbak leszünk, már a múlt heti edzőmeccseken sokkal jobban ment a játék, mint az azt megelőző héten lejátszott találkozókon. Kell még azért idő, hogy teljesen összeálljon a játék. Közösségként nagyon jónak tűnik a társaság, mindenben próbáljuk segíteni egymást.

– Van kedvenc NBA-csapatod és példaképed?
– Orlandói vagyok, így a Magic sikeréért szorítok. A kedvenc játékosom – példaképnek azért nem mondanám – viszont a Portland csapatában játszik, az irányító, Damian Lillard.

– A szabad idődet mivel töltöd a legszívesebben?
– Barátnőmmel és a két éves kisfiammal. A párom hamarosan utánam is jön Sopronba, a gyermekünkre pedig a nagyszülők vigyáznak majd.