85 éve
Mi is történt 1921. December 14. és 16.-a között itt Sopronban és a környező településeken? Mit is ünnepel ezekben a napokban a város, és mit jelent a CIVITAS FIDELISSIMA cím, amit 1922. Január 1-én kapott a város? Mi is az, amire mi Sopronban élők és egyben az egész ország büszkék lehetünk, a világ előtt?
Emlékezünk, köszönetünket nyilvánítjuk azoknak az embereknek, akik 85 évvel ezelőtt szavazatukat adták és harcoltak azért, hogy Sopron és a környező 8 település megmaradjon Magyarországnak.
A népszavazás előzményeiről dióhéjban: 1918. November 17.-én az osztrák államtanács bejelentette igényét Nyugat-Magyarországra. Ezt követően a Saint German-i béke Ausztriának ítélte Moson, Sopron, Zala és Vas vármegyék nyugati sávját. Ezt a döntést a trianoni béke megerősítette, de a magyar kormány az úgynevezett „B” zóna átadását, amely Sopron és környékéhez tartozott megtagadta.
A magyar kormány és a területeken élő lakosság fegyveres ellenállást kezdeményezett. Ausztria mindenfajta békés megállapodást elutasított. Az önkéntesek viszont röplapokkal hirdették: „Sopron a Soproniaké”. Az első összecsapás, Ágfalván augusztus 28.-án zajlott le, ahol a magyar erők sikeresen visszaverték az osztrákokat. A Nyugat- Magyarországi felkelés csak másfél hónap után ért véget. 1921. Szeptember 7.-én az osztrákok terve, hogy csatlakozásra bírják Sopront, a kutak elfoglalásával.
A magyar felkelők ezt megakadályozták, így az osztrák haderők visszahúzódtak a történelmi határra. Ennek az ütközetnek köszönhetjük a későbbi népszavazás lehetőségét is. Velence 1921. Október 11. és 13.-a között: Sopron és környéke sorsáról az olasz diplomaták döntöttek. A magyar delegáció népszavazást kért Sopronra és környékére, az osztrák fél ellenállt.
Az olaszok elfogadták a magyar területi kérdést, a magyar kormány, pedig vállalta, a felkelők leszerelését. Ausztria, pedig beleegyezett, hogy 8 nappal a terület kiürítése után népszavazás döntsön Sopron és környéke sorsáról. Viszont kisebb akadályok késleltették a népszavazás időpontját, ugyanis, Pránay Pál és alakulata nem engedelmeskedtek a kormány utasításainak, így Horthy Miklós kormányzó parancsára hátráltak csak meg, majd IV. Károly király másodszor is megpróbált visszatérni, aki október 23.-án Budaörsön vereséget szenvedett. Így a népszavazás csak december 14.-16.-án történt meg. 1921. december 8.-án antant rendfenntartó erők érkeztek Sopronba.
A népszavazási Szabályzatot november 23.-án hozták létre, mely tartalmazta, hogy a szavazás először Sopronban, majd pedig ezt követően a következő 8 faluban történik meg: Fertőrákos, Balf, Kópháza, Fertőboz, Nagycenk, Harka, Bánfalva, Ágfalva. A szavazások részeredménye együtt adja meg a végeredményt. A szavazás titkos, és tiltott az osztrák, magyar propaganda-tevékenység. Viszont ez utóbbit nem tartották be. A szavazás menete: kék cédulás és sárga cédulás szavazás, aki Magyarországra szavazott az a sárga cédulát széttépte, és a kék cédulával együtt tette a borítékba. A bizottság mellett agy antant – tiszt állt, az ő feladata volt a borítékot bedobni az urnába. A népszavazás titkos volt.
A végeredmény December 17.-én született meg. A részvételi arány Sopronban 90 % feletti volt. Sopron lakosságának 72,8 %-a, környék lakosságának viszont, jóval kisebb hányada szavazott a Magyarországhoz való tartozás mellett. Együttes eredmény 65%-os többséget jelentett Magyarország javára. A burgerlandi terület nagysága ezzel 4300 négyzetkilométerről 4020 négyzetkilométerre csökkent, lakói száma 351 ezerről 294 ezerre csökkent. 1922. január 1.-én a nemzetgyűlés Sopron városnak a leghűségesebb város CIVITAS FIDELISSIMA címet adományozta. A Tűztorony déli részén ezután alakították ki az úgynevezett Hűségkaput. Nem hiába írta Illyés Gyula: Sopron „kitörölhetetlen nyomott hagyott ezzel a nemzeti tudatban”, s joggal kapta a leghűségesebb város elnevezést.
Mogyi