A Zanzibar interjúja a Sopron.info.hu-nak
A zenekar megalakulásának hivatalos dátuma 1999. január 2. Három ceglédi zenekar – az Artéria, a Space Box és a Fear of Silence – tagságából jöttek össze a srácok, akkor még énekest keresve. Mindhárom együttes kisvárosi koncertjein ott ugrabugrált egy hosszú barnahajú lány, nagy feltűnést keltve maga körül. Tehát már nem voltak idegenek egymásnak, amikor ’99. január 1-én hajnalban az akkor még rendőrként dolgozó Terecskei Rita igazoltatta a szilveszteri buliból hazakacskaringózó autót, aminek Sidi, Gabszi, MikC és Doni voltak az utasai.
Rita elengedte a fiúkat, ezért (akkor persze még csak viccből) énekesnőjükké fogadták. Másnap esteegy ceglédi szórakozóhelyen Sidi és Gabszi meglátta Ritát, miközben pótszilveszterezett barátnőivel, és egy Janis Joplin dallal szórakoztatta őket. Rögtön világossá vált, hogy a tiszteletbeli énekesnői titulus komolyabbra is fordulhat! Rita egy Kimnowak kazettát kapott Sidiéktől, amiről két számot kellett megtanulnia másnapra. Január 2-án a mai öt tag lépte át a ceglédi próbahely küszöbét – először Ritával kiegészülve -, és útjára indult a Zanzibar…
Idén sokak örömére felléptek a Volt fesztiválon is! Demuth János készített interjút az együttes tagjaival, a Sopron.info számára.
Mindenek előtt had köszönjem meg olvasóink nevében, hogy elvállaltátok az interjút. Sok városban volt már fellépésetek, adtatok koncertet, köztük Sopronban is. Hogy tetszett városunk?
Sziasztok!
Mindenféle „puding duma” nélkül mondhatjuk, hogy Sopron mindig kiemelt jelentőséggel bírt a Zanzibar történetében! Ennek több oka is van: Nagyon jó koncertélményekkel gazdagodtunk Sopronban, a város pedig gyönyörű, tiszta, kedvesek az emberek. Szóval, ha Sopronban, vagy a közelben játszunk nem kérdés, hogy ha időnk engedi, mindig ott maradunk legalább egy-két napot!
Mit jelent számotokra a Volt?
A Volt egy olyan fesztivál, ami tényleg komoly múlttal rendelkezik, mi magunk is tudjuk, hogy Norbiék (Lobenwein Norbert) 16 évvel ezelőtt milyen körülmények között kezdték el a Volt fesztivál elindítását, és milyen kemény munka előzi meg, minden egyes évben! Ahogy vége van a fesztiválnak, szinte pár napra rá már kezdenek is dolgozni a következő évin! Ezt talán sokan nem is sejtik.
Bámulatos, hogy mivé nőtte ki magát a Volt!
Szóval az a minimum, hogy ilyenkor mi sem a aktuális standard műsorunkat vesszük elő, hanem a magunk, és reméljük a közönség örömére is igyekszünk unikum dalokkal is előrukkolni!
Milyennek találtátok, találjátok a soproni hallgatóságot?
A nem Voltos soproni koncerteken is feltűnő, hogy milyen sokan éneklik velünk nem csupán a „rádiós” dalokat, hanem a többi nótát is, rengeteg visszajelzést kaptunk már a soproni rádióktól, hogy sok hallgató kér Zanzibart a helyi rádiók kívánságműsoraiban, és gyakran nem is klipes nótát, ők pedig elmondásuk szerint boldogan tesznek eleget ezeknek a kívánságoknak. Ezek a „hírek” azt hiszem mondanom sem kell milyen érzésekkel töltenek el minket Sopronnal kapcsolatban!
Számos városban megfordultatok már hazánkban, sok emberrel találkoztatok, beszélgettetek. Hogy látjátok, mi ma az embereknek a legfőbb testi-lelki-szellemi problémáik?
Érdekes kérdés… Magyarország olyan kicsiny, hogy joggal gondolhatnánk, hogy szinte nincsenek is különbségek a régiók között, pedig ahogy járjuk az országot, bizony látunk eltérő dolgokat. Mondhatom, hogy egy egyszerű zenész szemével nézve, és ez most a saját személyes véleményem, keleten, észak-keleten nagyobb a szegénység mint mondjuk a dunántúlon.
Ettől függetlenül, mielőtt belemennék bármilyen társadalmi, vagy politikai elemzésbe, hiszen ez nem szokásunk nyilvános fórumokon, én személy szerint azt látom, hogy régiótól függetlenül a pozitív hozzáállású emberek, akik „előre néznek” és nem adják át magukat teljesen a problémáiknak, jobban boldogulnak, mint akik panaszkodni szeretnek mindenekfelett, legyen az koncertszervező, polgármester, vagy egyszerűen egy zenerajongó kétkezi munkás.
Sajnos sokan annyira beletemetkeznek Magyarországon az önsajnálatba, még a tehetősebb rétegek között is, hogy ezáltal nem veszik, talán nem is akarják észrevenni azt a sok szép és jó dolgot maguk körül, amiből energiát nyerhetnének!
Mit tudtok tanácsolni, javasolni nekik?
Csak azt tudjuk javasolni, és ez talán roppant közhelyes, de mégis: Járjunk nyitott szemmel, ha az kell vegyük észre más emberek szerencsétlenségét, hasonlítsuk össze a saját életünkkel és tanuljunk belőle!
Vannak nálunk sokkal szegényebb országok, kultúrák, ahol mégis magasabb az átlagéletkor, azért mert nem felejtettek el az emberek nevetni, vagy értékelni egy naplementét, egy születést, a Zenét, vagy akár a szerelmet. Hangsúlyozom, olyan helyekről beszélek ahol nincsenek gyorséttermek és autópályák.
Mindig fontos számotokra, hogy a maximumot nyújtsátok. Jelen van-e életetekben a holisztikus életmód /test-lélek-szellem/ harmóniája, és a prevenció, megelőzési eljárások?
Meséljetek nekünk erről egy kicsit bővebben kérlek.
Egyre inkább jelen van. Épp most tapossuk a 10. évünket, és hát, amikor megalapítottuk a Zanzibart, már akkor sem voltunk tizenévesek. (Hanem huszonévesek! Ha-ha) Persze hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy a Sport, és a Jóga élharcosai lettünk, és csak az egészséges életmódért élünk, mert ez így nem igaz.
De azért a régi nagy „ereszd el a hajamat” bulik helyett egyre inkább jobban preferálunk két koncert között egy jó kis pecázást a Tiszaparton mint a régi soknapos piálásokat. Ez természetesen szorosan összefügg a koncertezéssel, hiszen valóban belebetegednénk, ha nem tudnánk a maximumot nyújtani a színpadon, fel kell töltődni minden egyes koncert előtt. Sajnos láttunk már olyan „zenekart” aki színpadra menet a lépcsőről odakacsintott, hogy „Ú Vazze, de kivagyok, ez ma már a második, és ha ezt letoltuk még megyünk tovább X-Y ba..” Na ez nálunk szóba sem jöhet!
A színpad szent, ilyen szempontból nincs különbség egy fesztivál nagyszínpadja vagy egy kis rock-klub között. A koncert előtt fél órával nem azért zárkózunk be a backstage-be mert nem akarunk vegyülni, hanem, hogy testileg és lelkileg rá tudjunk hangolódni az aznapi koncertre. Így 10 év után is büszkén mondhatom, hogy a Zanzibarnál minden egyes koncert aznap egy megmérettetés ahol helyt kell állnunk, és ezt örömmel tesszük!
Melyik honlapon olvashatunk fellépéseitekről, a zenekarral kapcsolatos aktuális eseményekről?
A www.zanzibar.hu –n mindig értesítjük az érdeklődőket a zenekar aktuális történéseiről!
Mit üzentek a Sopron.info.hu olvasóinak?
Azt, hogy minden soproni szerencsés, hogy ilyen szép városban élhet az ország egyik legszebb területén, és, hogy jöjjünk ki amikor csak tudunk a Voltra, hadd kerüljön ki az a „Sajnos megtelt” tábla úgy mint tavaly, de akkor már bent kell ám lenni!
Továbbá ha a Zanzibar egyszer nyugdíjba vonul, szívesen csatlakoznánk a soproni lakosok közé!Üdvözlettel!
Sidi (Sidlovics Gábor)
Zanzibar
Nagyon szépen köszönöm még egyszer az interjút, és további sok sikert, és minden jót kívánunk nektek.
Demuth János