Amiről töriórán nincs szó
Sok eseményről nem beszélünk persze, mindenről nem is lehet, az mégis mutat valamit, hogy miket emelünk ki. A dicsőbb mozzanatokat, ellenálló mozgalmakat sosem szokás reklámozni.
Boronkai Szabolcs, az ELTE Radnóti Gyakorló töri munkaközösség-vezetője leírja publikációjában, hogy amilyen sok egyetemes történelmet tanulunk, az nemzetközi szinten példátlan, továbbá „a magyar történelem oktatása meglehetősen önkritikus a magyar múlttal szemben, nem ragad le a nemzeti mitológiánál.” Nyilván amit nem hangsúlyozunk, azt azért nem, mert mitológia…
Én azért megemlíteném, hogy 1918-ban az Erdélybe betörő csapatokat a Székely Hadosztály állította meg, melynek létszáma meghaladta a 12 ezer főt. Emlékükre Major István szövegével megindító dal született. 1919-ben alakult a Rongyos Gárda, amely az őrvidéki területekért vívott kisebb-nagyobb harcokat, mely közrejátszhatott a népszavazás kiírásában, így részben nekik köszönhetjük, hogy Sopron és néhány másik település visszakerülhetett az anyaországhoz.
A siker nyomán 1923-ban további 10 községben végződött eredményesen a népszavazás.
Megemlítendő még Balassagyarmat, ahol önkéntesekből álló fegyveresekkel védték meg városukat a betörő csehektől, amiért elnyerték a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntetést.
Ezt egy ún. emléktörvényben rögzítették, ahogy Sopronét és Szentpéterfáét is.
Apró, de örömteli sikerek ezek.
http://individuum.freeblog.hu
