Buli nagyüzem – Volt 2.0

A fesztivál második napja soproni hegemóniát mutatott. A Kisalföld színpadtól a Nagyszínpadig szerepeltek városunk zenei tálentumai. Érezhetően több volt az ember, de ez sem jelentett komolyabb sorbanállást a sörért, hotdogért, koncertért. Az égiek még mindig kegyesek a fesztiválozókhoz, mert a tavalyival ellentétben, az idén még egy komolyabb felhő sem jelent meg az égen. A mai tudósításból sok szöveget ne várjál, inkább beszéljenek a képek. :-)

Délutáni verőfényben a soproniak mezőnyét a Strokes együttes nyitotta. Az idén nívódíjjal kitüntetett ütősegyüttes nevükhöz méltóan valóban „ütős” produkcióval lepte meg a közönségét. Ütötték a kukákat, a bádogvödröt, a sörösrekeszeket, a műanyagpalackokat. Zeneszerszám lett a PVC csőből, a konyhai mosogatótálból, a teniszlabdából. Kicsit Stomp -os ihletésű produkció kellően megalapozta az egy Méhre fogyatkozott Méhek előadását. A Méhfan -ek felkészülten dinnyével jöttek a koncertre és szokásos „közönség oszlató” esőfelhőcske sem maradt ki a koncertből.

A Nagyszínpad eddigre már berapülte magát. Az Animal Cannibals nyomta a showt közvéleménykutatással (kijöttanyockerből?) , romantikus újrakezdésekkel. A kannibáloknak is van lelke, mert a világ megmentéséről romantikusan, csak átéléssel lehet reppelni. Ezért kellett relódolni a számot.

Nagyszínpad után irány a Viva, a feketére sminkelt, szakadt harisnyás rajongók közé. A tavalyi teltsátras buli után megnagyobbított alapterületen fél hétkor indult útjára a Junkies. Rossz időpontot választottam a fotózáshoz. A hangfalak előtt csak futva lehetett elmenni, mert a hangerő és a ritmus kis híján fellökött.

A koncertek előtt, alatt különböző versenyek zajlanak. A Soproni Söröző teraszán kígyózó sör a Soproni Toldi Miklós versenyre várt. Kinyújtott kézzel kellett egyre több dobozos sört megtartani egy erre a célra kialakított célszerszámmal. Aki, amennyit meg tudott tartani, annyit el is vihetett. A mai rekord 8 doboz volt.

A SörToldi verseny alatt már belecsapott a húrokba, dobokba a Göbl Gábor, Mentes Norbert, Scmiedl Tamás, Hoffer Péter felállású soproni Moby Dick. Az ország legkorábban (1980) alakult metal bandája még a mai napig is behozza a közönséget régi és új számaival egyaránt. A Nagyszínpad előtti küzdőtér most is megtelt. A színpadra lépő soproniak gondolkodásra késztetik az embert a városi zenei életről. Ha volt, ha nem volt közük a zeneiskolai képzéshez, akkor is valamilyen szálon kapcsolódnak a városi zenetanodához a Volton is fellépő zenészek. A képzés és támogatás, menedzselés kérdéseébe most ne menjünk bele, mert hosszú, rögös útat kellene bejárnunk.

A fehér bálna után egy másik legenda lépett fel a djuice arénában. Müller Péter „Sziámi” a tőle megszokott stílusban blablabla … Szóval ez is egy jó kis koncert volt. Úgy vagyok vele, mint a gyerek, mikor beszabadul a csokigyárba. Kóstoljuk meg ezt is, együnk ebből is, hallgassuk meg ezt is, menjünk át oda is. Legszívesebben mindenhol ott lennék, mert a zene az jó. Stílus, forma, a mellé tett körítés együtt adják, hogy az ember jól érzi magát és a napi mókuskerék is feledhető. Haverok, buli, zene.

Sziámi után jött a szórakozás. Elejétől végéig ott tudtam (mert akartam) lenni a Kispál és Borz nagyszínpadi hangorgiáján. Nekem ennél a koncertnél jött ki az amiről a Lobi (Lobenwein Norbert) beszélt. Az új hang- és fénytechnika valóban királyabb, mint a tavalyi. Nem gerjed, és még a szöveget is lehet érteni. A zenével jobban alátámasztott együttesek esetén (lásd Kispál) naontutti végeredményt ad az új technika. Ezzel is úgy vagyok, mint a borral Nem tudom a részleteket, csak azt, hogy ízlik-e? És ez most nagyon ízlett!

Kispál után a Tankcsapda indult, de én inkább a blues doaenjét Billt a királyt kívántam. Az előtte koncertező Edda cuccát lehordták, és röpke 20 perc alatt a kész volt a színpad az új stílusra. … és ott volt a postás, a díjbeszedő, a házmester a fia és a kéményseprő, majd jött Joe kezében a fegyverrel. A közönség egy emberként énekelte Bill -lel a számokat.

… és ez volt az a pont, ahol elfogyott a lendületem. Elindultam haza feltöltődni, fényképeket letölteni, cikket megírni. Pedig hátra lett volna még a Rolling Stones előzenekara a sáros új cipőjével, maga Takáts Tamás és a piszkos bandája. De ígérem pénteken kitartok a végsőkig, ha kell az életed árán is, de behozom az éjszakéból a Cult -ot Ganxsta -ékat és a többieket.

Addig nézdd meg a képeket és írjál! Ha Te is ott voltál vagy szerettél volna ott lenni! Várjuk grafomán vagy íráshoz értő munkatársunk jelentkezését, akik a soproni hírekről másokat is tudnának szeretnének informálni. Gyere a csapatunkba! szerkesztoseg@sopron.info.hu

pocza