Déja vu

forrás: nso.huA bohózat a végéhez közeledik. Sopronban szerdán összecsomagolt Vincenzo Cosco, hogy aztán sleppjével együtt isten hozzádot mondjon az általuk végképp porig rombolt helyi futballcsapatnak. Az élvonalbeli bajnokság őszi szakaszából egy meccs még hátravan, az. olasz clownokai azonban ez a legkevésbé sem izgatta. Alighanem már a mediterrán Itáliában kortyolgatják majd a jófajta borokat, amikor csütörtök délután a hetek-hónapok óta hülyére vett és pofára ejtett játékosaik az éllovas MTK-t próbálják feltartóztatni – az erőviszonyok alapján sejthetően teljességgel esélytelenül.

S közben talán jókat röhögnek rajtunk, balek magyarokon. Mert lássuk be: az a pusztítás, mint amit 2005 májusa, a Magyar Kupa megnyerése óta az egyteást váltó ügynevezett „tulajdonosok” véghezvittek ennél a futballtársaságnál, a Karthágót elpusztító és a város romjait sóval behintő Scipio Aemilianusnak is becsületére vált volna. Mifelénk azonban nem kellett véres csatákat vívni a pozíciószerzéshez.

Elég volt néhány fedezet nélküli ígéretpatront elpufogtatniuk az “üzletembereknek”, főleg, ha idegen útlevél lapult a farzsebükben, s máris birtokon belül kerülhettek. S aztán már mindent megtehettek, ráadásul mindent következmények nélkül tehettek meg. Törvényszerű tehát, hogy mint egy ósdi reneszánsz komédiában, Sopronban senki sem az, akinek látszik.

A befektető nem befektető, hanem piti illuzionista, az edző nem edző, hanem nikotinfüggő dzsigoló. S csoda-e, ha a futballista sem futballista, hanem a labdával percről percre reménytelen harcot vívó közmunkás. Egyvalami biztos csupán: ha csak valami csoda nem történik, újabb település tűnik el pillanatokon belül a honi futball térképéről. Sopron éppen úgy a süllyesztőbe kerülhet, ahogyan sportági sasfészkek (például Szeged, Salgótarján, Dorog, Ózd, Veszprém) züllöttek le egykoron vagy ahogy csúszik 1e ntegá1lithatailantil, mondjuk, a Tatabánya és a Dunaújváros.

Az MTK megismételt vendégjátékára ingyen engedik be a Káposztás utcában mindazokat, akiknek meg jelent valamit az a romtemető, ami a hosszú esztendők szívós munkájával felépített klubból maradt. Aki hosszabb ideje figyeli mifelénk labdarúgás történéseit, annak garantáltan déja vu érzése támad majd.

forrás: nso.hu

2350 / 1128 látogató

kapcsolódó cikkek

“Déja vu” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Pintér kéne vissza, meg néhány magyar játékos, talán lenne valami…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizennégy + 5 =