Fotósok lepték meg a várost

A hétvégén a fényképezés központja volt Sopron. Ez egy kicsit fellengzősen hangzik, de ennyi fotókiállítás, a fényképezéssel kapcsolatos rendezvény nem volt még egyszerre városunkban. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének (MAFOSZ) sopronban tarja hagyományos éves Fotóművészeti Nyári Egyetemét.

A szervezet az ország legnagyobb létszámú fényképezéssel foglalkozó szervezete. A nagy létszám miatt kicsit néhol apró szeplők jelennek meg a kiállított anyagok színvonalán, de alapvetően színvonalas munka jellemzi az egyesület tagszervezeteiben kattogtató fotográfusokat. A városba érkező „egyetemisták” különböző előadásokat hallgathatnak meg a fotográfiát érintő témakörökben. Városunkat Nagy Csaba a Roth Gyula Erdészeti szakközépiskola tanára képviseli az előadók sorában. Ő a saját szakterületéről a természetfotózásról tart előadást július 6-án csütörtökön este fél kilenckor a Lackner kristóf utcában található erdész koleszben. A Nyári Egyetemet minden alkalommal kiállítás is kíséri, ahol a MAFOSZ tagszervezetekben alkotó fotográfusok válogatott anyag került kiállításra. A Mafosz Szalon névre keresztel kiállítás a Lisztben az első emeleten tekinthető meg. A két soproni Mafosz tagszervezet a Soproni Fotóklub és a Soproni Fotóművészeti Szövetség tagjai közül is került kép a paravánokra. Gratulálunk nekik!

A soproni fotós szervezetek is kiállítást rendeztek a nyári egyetem idejére. A 100 év 100 kép kiállítást az idén 100 éves Soproni Fotóklub szervezte. A Festőteremben látható képek a klubb alapításától kezdve mutatják be a fotóművészek alkotásait. A régi képeken nem a szokásos „így nézett ki Sopron 100 éve”, hanem a városi élet képeit szerepeltetik. A válogatás nem lehetett egyszerű a rendezők számára, mert a 100 év alatt sok kíváló fotográfus alkotott és alkot a városban.

A Soproni Fotóművészeti Kör (sfk.freesite.hu) is kiállítást rendezett az 5 éves fennállásuk alkalmából. A Várkerület 19-ben 10 ma is alkotó művész 3-3 képe került kiállításra. A kiállítást a tragikus hirtelenséggel elhunyt Németh Csilla emlékének ajánlották az alkotók. A Kör 5 éves fennállása alatt is komoly nemzetközi és hazai sikereket ért el. (Kismarton, Győri Fotószalon és az egyéni sikerek) A tagok mindennapi munkájuk mellett szabadidejükben hódolnak a vizuális művészetnek. A kiálításon az egyéni látásmód tükröződik az egyes képeken. Az aktoktól a különleges technikával készített makrófotókon át a fényfestés különböző stílusai jelennek meg a falakon. A megnyitón annyian jöttünk össze, hogy alig fértünk el a nem túl nagy alapterületű kiállítóhelyen. A mai rohanó világba jó tudni, hogy vannak akik egy pillanatra megállnak és alkotnak. Az hogy ez mennyire lesz múlandó vagy maradandó majd az idő eldönti, de a rohanás közbeni ráfeledkezés mindennapi dolgainkra másokat is egy pillanatra megállásra késztethet. Állj meg egy pillannatra és nézdd meg a Várkerület 19 kiállítását!

Nem csak a hétvége, de a hétfő is fotókiállítás megnyitóját hozta. A Bányászati Múzeum adott helyet a Mafosz által meghirdetett Fotopoézis kiállításnak. A válogatáson rengeteg szerző rengeteg múve szerepel. A pályázat a fénykép és a vers párosítására alapozott. Hangulatában hasonló képeket és idézeteket küldtek be a pályázók. Van amikor egy kép már maga is elég beszédes. Van amikor segít az alkotói szándék megértésében egy kis szöveg. Van amikor a képen már a szöveges kiegészítés sem segít, mert kár a fáradozásért. Az alkotók szándéka a képi hangulat fokozása volt a kiválasztott idézetekkel.

A fotókiállításoknak meg van az a veszélye, hogy a mindennapok során ránk zúdított vizuális ingerek (tévé, újságok, internet) lapossá teszik a kiállításon megjelenő alkotásokat. Ha azokban nincsen valami meghökkentő valami megbotránkoztató, akkor a magasra emelt ingerküszöbünket már meg sem érinti. Napközben annyi meghökkentőt, annyi megbotránkoztatót látunk. Az „egyszerűen csak szép” kategória lassan kezd kivonulni a mindennapjainkból. A kiállításokat figyelmesen végignézve azért megtaláljuk ezeket a gyöngyszemeket is. Ha egy kép előtt már 4 másodpercnél többet töltünk, akkor már valami megfogta a szemünket, agyunkat. Ha valamit megbillent bennünk egy kép, az már jó. Nem kell nagy műelemzés ahhoz, hogy érezzük azt, hogy az kép jó vagy nem. Egyszerűen tetszik, mint a jó bor. Ízlik vagy nem. … és nem vagyunk egyformák, ezt is szemelőtt kell tartani.
A hétvége bőven szolgált a vizuális kultúránk ezen szeletének megízlelésére, rövid megállásra, vizuális kóstolgatásra.