Győzelem a Diósgyőr ellen

Újabb hazai pályán megvívott mérkőzésünket sikerült megnyernünk. A játék nem elégítette ki a legnagyobb igényeket, de most talán az eredmény kárpótol mindenkit. Az első félidő nagy Sira Pista helyzettel indult, majd kiegyenlített játék folyt a pályán a két tizenhatos között. Egy-egy kisebb nagyobb helyzet adódott mindkét kapu előtt, de a helyzet kihasználással voltak gondok.

Az első játékrésszel nem igazán lehettünk elégedettek, nagyrészt a mezőnyben birkóztak egymással a csapatok. A mérkőzés színfoltja talán a Diósgyőrből érkező Kb.50 fős szurkoló tábor volt, akik kitettek magukért és nagy hangerővel biztatták csapatukat. Soproni közönség az elmúlt mérkőzéseken megszokott buzdításából egy kicsit vissza vett, talán az idegenbeli kiábrándító vereség volt az oka, hogy kevesebben támogatták a csapatot buzdításukkal. Pedig a nézőszámra nem lehetett panasz a 3000-es nézőszám most is megvolt. A második félidőben nagyobb fokozatra kapcsolt a Diósgyőr egy-két nagy ziccerrel jelezte, hogy nem csak egy pontért jött Csank János csapata. Ezután talán a semmiből vezetést szereztünk, egy nem túl jó beadás után Magasföldi József helyezett a kapu bal sarkába az 58. percben, tegyük hozzá mesterien. Ezután már többet volt nálunk a labda, de a legnagyobb helyzetet is elpuskázta a csapatunk. Majd a játék is állt egy percig amikor a Diósgyőri ultrák görögtüzet dobtak a tizenhatoson belülre, de ezzel talán csapatuk puskaporát is ellőtték, mert igazán nagy helyzetet már nem tudtak kidolgozni. Így második hazai mérkőzésünket is megnyertük. Most már csak az idegenbeli mérlegünkön kellene javítani – mondjuk a Győr ellen. radaz