Kerékpár, pihenj!
Beköszöntött az ősz. Valójában köszönés nélkül rontott be a múlt héten. Két hete még a kánikula uralta térségünket. Nyugodt szívvel bicajoztam ide-oda, izzadtam is rendesen, aminek eredménye, egy hihetetlen fájdalommal járó derék megfázás lett.
Kvázi egy hétig éreztem úgy, mintha kést szurkálnának a derekamba, minden egyes megkísérelt mozdulatomnál. Továbbá kérdőjelként is funkcionálhattam volna. Vicces látvány voltam, de maga az állapot kínkeserves volt.
Bár trikó, póló volt rajtam, de a derekamat védő pulloverem felvétele után, úgy látszik a derekam beadta az unalmast. Kenőcscsel, derékbetekeréssel, vízszintbe helyezkedve feküdtem ki a magamnak köszönhető problémát.
Közhelynek tűnik, hogy sok minden nyavalya korral jár, de van benne valami. Rá kellett jönnöm, hogy igenis a korunk haladtávval változik testünk is, ami azzal jár, hogy egészségünkre is több figyelmet kell fordítani.
Csodálkoztam is, hogy a héten még voltak emberek akik kerékpárral közlekedtek a városban. Én eltoltam a biciklimet pihenni, megköszönve neki az egész nyári, kitartó munkáját illetve a sok kellemes túrát amit vele tölthettem.