…Nagymami, drága nagymami, olyan jó, hogy köztünk vagy… Milyen igaz. Gyermekkori emlékek tucatja raktározódik fejemben a ma már nagyon idős Mamimról. A Mami somlói galuskája indította el bennem a desszert lavinát! Mai napig élek-halok a somlóiért. A piskóta tekercs iránti imádatomat úgyszint neki köszönhetem. A lista hosszú lenne, de az a lényeg, hogy a nagymamák tudnak úgy igazán főzni!
Gondolom innen jött az ötlet, hogy a soproni palacsintázó neve is ez legyen. Milyen jó is a blincsiki! Elrontani szinte lehetetlen. Több tucat változata létezik, én az édeseket helyezem előnybe. Fahéjas, kakaós, nuttelás-kókuszos, ízes ….
A palacsintázó óriás palacsintái ízletesek és nem spórolják ki a tölteléket sem. A haszon sem rossz, egy paliért több száz Forintot is fizethetünk. Ez van, mindenek ára van. Gondoltam azért kipróbálom az egyik nem palacsinta ételüket is, vajon a ‘nagymami’ azt ugyan olyan finomra készíti, mint a palacsintáját.
Hááát, az én ízlelő bimbóimnak csak a palijuk jött be. A tejszínes gombás tésztát még én is jobbra csinálom, pedig az sem egy nagy kunszt! Lehet, hogy manapság csak a palacsinta sütésből nem lehet megélni, (főleg, ha a Várkeren bérel helyet az ember) mégis a helyükben maradnék annál, amit a legjobban sütnek.
Vagy alkalmazzanak igazi nagyikat!