Ráspi éttermet nyit Budapesten

A fővárosi Király utcában nyitja második éttermét Horváth Ráspi József, a hivatalos startot 2010. február 1-jére tették. A fertőrákosi éttermes-borász partnere Gál Attila, aki korábban a Váci utcai Central Cellarban volt érdekelt.

Ráspi eleinte sok időt készül Budapesten tölteni, és hosszú távon is legalább hetente jönni fog. Még zajlik az alkalmazottak kiválasztása, minden a tervek szerint halad.

A koncepció ugyanaz, mint az 1994-ben megnyitott Ráspiban. Magas minőségű, elsősorban hazai alapanyagokból szándékoznak színvonalas fogásokat készíteni igényes közönségnek.

„A marketing az, ami a tányérban vagy a palackban van, nem a cég arca, hanem a munkása vagyok, valami akkor jó, ha libabőrös lesz tőle az ember”,

foglalt össze néhány alapvetést Ráspi, aztán máris a 2009-es szüretnél kötöttünk ki. Fertőrákoson még nem volt az ideihez hasonló év. Először is alapos válogatást végeztek, a peronoszpóra és a lisztharmat is garázdálkodott, és jött a jégverés, amely sok soproni termelő idei évjáratát szinte mindenestül tönkretette.

Ráspiéknál viszont azt eredményezte, hogy egyfelől rendkívül kevés, másfelől sosem látott módon színvonalas szőlőt szüretelhettek. A három és fél hektáros leánykaültetvényről például 620 liter bort tudtak szűrni, ez a mennyiség simán nevezhető extrémnek.

Minden bizonnyal 2009 lesz Ráspi eddigi legjobb évjárata, „10 pontból 11-et érdemel„, bár a mester másfelől óvakodna a kategorikus kijelentésektől, hiszen a gyengének gondolt 2005 is egyre szebbnek látszik most, „megjöttek a borok”.

Ugyanez a helyzet 2007-tel, amelynek nagyborai ez idő szerint hordóban várnak a sorukra, és többet mutatnak, mint az előzetesen magasabbra taksált 2006-osok. A köves talaj, az öreg tőkék és az egészséges szőlők teszik a bort, elemzett Ráspi, hozzátéve, nem szed túlérett gyümölcsöt, nem szereti a botritiszt, az a célja, hogy friss, tiszta, élő ízű borokat készítsen, amelyek kifejezik a termőhelyet.

„Hagyni kell, hogy minden úgy történjen meg, ahogyan a természet alakítja”, magyarázta.

Ráspi elégedett borai fogadtatásával, megjegyezte, minden hírverés nélkül tíz országban fogyasztják őket, és szeretik a Kopártól a Mátéig mindegyiket. „Egyszerűbb nem elhinni, amit csinálunk”, mondta a Kopárról; az átadási áron nem egészen 1000 forintos bort kilónként 1500 forintos költségű szőlőből készítik.

A Máté a másik véglet, a híres 2006-os 50 ezer forintért vásárolható meg, „de nem azért döntöttünk így, hogy bárkit is felidegesítsünk”. A legjobb terület legjobb termése produkálta, „ennyit ér, száz év múlva, 140 évesen is meg szeretném kóstolni”. Máté már 2004-ből is volt, 2007-ből bizonyára szintén lesz, ahogy azután is mindig, amikor az a hordónyi bor hozni képes a remélt minőséget.

Lehet, hogy a következő csak 12 vagy 14 ezer forintba fog kerülni, nincs kőbe vésve semmi. „Sopron végül is fehérboros vidék volt”, vezette be további terveit a meglepetésekre mindig képes termelő, éppen ezért 100 éves tőkéket oltottak át furmintra, nem keveset, „ebben sem kispályán akarok nyitni”.

Ez a terület jövőre még nem terem, a syrah viszont keveset már igen. És újabb izgalmakat ígér az a fél hektár is, ahol felesben kadarkát és csókaszőlőt szüretelhetnek nemsokára.

http://albertgazda.blog.hu/2009/12/15/raspi_ettermet_nyit_budapesten