Sötét és félelmetes Halloween?

Ma már itthon is egyre népszerűbbé kezd válni ez az Október 31-ei ünnep. Honnan ered és mit is ünnepelnek ezen a napon az emberek? Az internet segítségével utána jártam e kérdésnek. Halloween eredete ősi időkre nyúlik vissza.

Írországban anno a nyár végét a Samhain nevű fesztivállal búcsúztatták. Gall-i gyökerekkel, legfőképpen Skóciában és Írországban ünnepelték. A Kelta népnek, az ős Briteknek is volt hasonló nyár búcsúztatója a Calan Gaeaf. Az év ‘világos felének’ a végét illetve a ‘sötét felének’ kezdetét ünnepelték. A keltai Újévet is ehhez a naphoz csatolják. Ezen a napon a halottak -is- nagy szerepet kaptak.

Az ősi keltaiak hittek abban, hogy Samhain ünnepén az evilág és a túlvilág határ vonala minimálisra szűkül, utat adva a lelkeknek az átkelésre. A családok őseiket (lelkeiket) hívták meg otthonukba, Skóciában fiatal férfiak fehérbe öltözve, maszkokkal ‘reprezentálták’ a lelkeket. (Innen eredhet a félelmet kelteni akaró, mókás, kosztümökbe öltözés) A tábortűz nagyon fontos kelléke volt az ünnepségnek. Minden más tűzet eloltottak, majd a családok a nagy tűzből gyújtották be otthoni ‘kandallójukat’. Halloween-t eredetileg így írják: Hallowe’en.

Óangol eredetű szó, aminek jelentése: Mindenszentek éjszakája. Ezen az éjszakán gyertyákat tettek az ablakokba, így emlékezve a halottakra. Karalábéból faragtak lámpásokat, arcokat kivágva, úgy, mint manapság is. A tökre való átállás ötlete Észak-Amerikából származik, ahol az Ír bevándorlók rájöttek, hogy nagy tökből egyszerűbb lámpást faragni, mint kis karalábéból. A mai, modern Halloweent a halálhoz, a gonoszhoz, szellemekhez, boszorkányokhoz, vámpírokhoz, zombikhoz, pókokhoz és denevérekhez fűzik az emberek. Halloweent a fekete és a narancs színek uralják. A mai nap én is kibelezek egy formás tököcskét és otthon, gyertyák közt emlékezem meg szeretteimről, akik lélekben itt vannak velem.

Mindig.