Sopron.info.hu

Váradi Tibor: Karácsony a tudati lélek korában

  2006 dec 24 / #ezo

Váradi Tibor: Karácsony a tudati lélek korábanVáradi Tibor immár 1996 óta tartja heti rendszerességgel előadásait öngyógyítás, természetes életmód, önismeret, test-lélek-szellem harmóniája, ezotéria és vallásbölcsészet témakörökben. Jól felépített, közérthető előadásait hetente több száz ember látogatja. Előadásairól hang- és videó felvételek is készülnek, melyek hasznos segédanyagok az előadások feldolgozásához, mélyebb megértéséhez.

Ezen előadások legtöbbször egymásra épülnek, de önállóan is érthetőek, sok esetben közel teljes rálátást nyújtanak egy adott témára, de talán más megközelítésben, mint ahogy eddig hallhattunk róla. Könyvei által még szélesebb körbe jutnak el ezek az ismeretek.
Váradi Tibor: Karácsony a tudati lélek korábanJelenleg az Evangéliumok spirituális értelmezése sorozat négy kötete és a Népbetegségek megelőzése és szelíd gyógymódjai című sorozat három kötete kapható a könyvesboltokban, valamint más témájú könyvei előkészületben vannak. Rendszeresen publikál a Manifesztum című havonta megjelenő kiadványban, valamint a Zöldújságban, EZO-Tér magazinban, Életmód Kultúra magazinban, Bio-infóban.
Munkásságára, képzettségére, és egyéni előadásmódjára felfigyelve rendszeresen hívják különféle tévé és rádió műsorokba. (Néhány példát megemlítve: Danubius Rádió, Petőfi Rádió, RTL Klub, FIX TV, Főnix TV.)
Táborai, melyeket több éve vezet, igazi kuriózummá váltak, ahová jóval több ember szeretne eljutni, mint arra mód és lehetőség van. Ezen táborokban szellemtudomány és életmód témájú előadások mellett csoportos foglalkozások, alkotóműhelyek is helyet kapnak. Munkája során alkalma nyílik kamatoztatni vallásbölcsészeti végzettségét, a több éves jungiánus pszichológiai képzését, illetve a filozófiát, mitográfiát, kultúrantropológiát, melyeket szintén több évig tanult.
A fentieken kívül a következő szakterületeken folytatott tanulmányokat:
• A három éves Mantra Parapszichológiai Egyetemet elvégezve nemzetközileg elismert extraszenz gyógyító diplomát kapott
• Szellemtudományok
• Vizuális diagnosztika, ezen belül is főleg íriszdiagnosztika
• Extraszenz és intraszenz bioenergetika
• Kiropraktika és reflexológia
• Kineziológia három ágazata: One Brain, Touch for Health, Brain Gym
• Masszázstechnikák: gerincmasszázs, szeretetmasszázs, metamorfikus masszázs
• Radiesztézia, Dermato-Vakuum-Reflexológia

SZERETET ÉS BÖLCSESSÉG – KARÁCSONY A TUDATI LÉLEK KORÁBAN
Váradi Tibor: Karácsony a tudati lélek korábanEgy különleges korszakban vagyunk, amelyet a szellemtudomány úgy hív, hogy a tudati lélek korszaka. Az évkörön ugyanazok az ünnepek követik egymást évről-évre, amelyek azelőtt is léteztek, csak éppen ez a kor új követelményeket állít az ember elé az ünnepek átélésével kapcsolatban.
A karácsonyt definiálhatjuk úgy, hogy a szeretetnek és a bölcsességnek az ünnepe. A tudati lélek korszakában ez egy-két új aspektussal bővül. A tudati léleknek három alapvető jellegzetessége van: a kérdezés, a megértés és a tudatosság. A kérdésekre jött válaszokat meg kell érteni, és ezeket a válaszokat tudatosítva kell az embernek a mindennapi életben élnie. Az átlagember rendszeresen használja a szeretet és a bölcsesség szót, de ha rákérdeznénk, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a szavak, akkor nagyon sok ember zavarba jönne. Az első lépés tehát a tudati lélek korszakában, hogy mindenkinek fel kell tenni saját magának a kérdést, hogy valójában mi is a szeretet és mi a bölcsesség. Hiszen ezeket a szavakat evidenciaként kezeljük, mindenki úgy érzi, hogy tudja, miről van szó, de ha elkezd rajta gondolkodni, akkor rájön, hogy nem is olyan egyszerű.
Miután az ember föltette a kérdést, utána jöhetnek a válaszok, s ezeknek a megértése, az intellektuális feldolgozás. A bölcsesség és a szeretet megjelenésének új kritériuma tehát ebben a korban, hogy az igazi szeretet csak akkor tud megszületni, ha az ember előtte megérti, hogy mi is a szeretet, s az igazi bölcsesség is csak akkor tud megszületni, ha az ember előtte megérti, hogy mi a bölcsesség.
Krisztus előtt a bölcsesség felvétele öntudatlan folyamat volt. Az isteni bölcsesség az emberbe áradt, nem volt szükség tudatos együttműködésre, az isteni tudás egyszerűen átfolyt az emberen. A szeretetnek ugyanígy öntudatlanul engedte át magát az ember azáltal, hogy hozzákapcsolódott egy magasabb angyali lény, aki hordozta a tiszta szereteterőket.
Most ez a folyamat is meg kell, hogy változzon, ami azt jelenti, hogy a bölcsesség és a szeretet felvétele is tudatossággal áthatott folyamat kell, hogy legyen. Ebben a korban nagyobb felelősség, nagyobb erőfeszítés és több munka hárul az emberre. A tudati lélek korszakában karácsonykor rá kell kérdeznünk, hogy mi a szeretet és a bölcsesség. Fontos, hogy a válaszokat megértsük, és a bölcsességet és szeretetet minél nagyobb tudatossággal valósítsuk meg a mindennapi életünkben. A kérdezést, a megértést és a tudatosságot ki kell terjeszteni a karácsony ünnepére is.
Miért mondhatjuk azt, hogy a karácsony a szeretet és a bölcsesség ünnepe? Tudjuk, hogy karácsonykor – erről az evangéliumok írnak – az emberek két csoportja értesült Jézus születéséről, és indult el az ő keresésére: a pásztorok és a mágusok. A pásztorokról tudni lehet, hogy ők teljesen egyszerű emberek voltak, a szívük tele volt szeretettel, tisztasággal, s nagyon erős kapcsolatban voltak a természet világával. A másik csoport, a mágusok, akiket hívnak királyoknak is, a bölcsesség és a tudás hordozói voltak, és ugyanilyen erős és helyes kapcsolatot alakítottak ki a természetfeletti világokkal. Ezért is hívják a szeretet útját pásztor-útnak, s a bölcsesség útját mágus-útnak a szellemtudományban. A tudati lélek korában hatalmas feladat áll minden egyes ember előtt: ennek a két útnak az egyesítése. Krisztus előtt ez a két út egymástól függetlenül haladt mint pásztor-út és mágus-út, a szeretet útja és a bölcsesség útja, és most az a feladat, hogy az ember ezt a két utat egyesítse. Ezért mondhatjuk, hogy a karácsony a szeretet és a bölcsesség ünnepe, hiszen az a feladat, hogy ezt a két utat a mai ember képes legyen harmonizálni egymással.
Nagyon érdekes jelentőséget kap a karácsony, hogy ha megvizsgáljuk kelet és nyugat viszonylatában ezt az ünnepet. Keleten van egy kulcsszó: a maja. Körülbelül a Krisztus előtti III–IV. ezredforduló táján terjedt el ez a szó keleten, méghozzá azért, mert a keleti ember számára ekkor – egy folyamat eredményeképpen – megváltozott az, ahogyan a külvilágot tapasztalta. Egészen addig a keleten élő ember a külvilágot lélekkel, szellemmel, isteni erőkkel áthatottnak élte meg. A Krisztus előtti harmadik évezred körül ez a tapasztalás kezdett eltűnni, elsorvadni, és kialakult a maja-tan, az illúzió-tan. Lassan kiveszett a tapasztalásból a szellemiség, ahogy egyre inkább látták, hogy a külvilágot már nem képesek szellemmel és isteni erőkkel áthatottan látni. A külvilág üresnek és értéktelennek látszott, mert szellem nélkülivé vált. A maja-tannak a mai értelmezése nem helyes, hiszen a legtöbb keleti könyvben azt olvashatjuk, hogy ez azt jelenti, a külvilág nem valóságos. A maja-tan alatt azonban eredetileg nem azt értették, hogy a külvilág nem létezik, hanem azt, hogy amilyen módon az ember a külvilágot tapasztalja, illúzió, hiszen már nem látja, hogy az át van hatva szellemiséggel, isteni erőkkel.
A nyugati ember ugyanilyen szellem-nélkülinek, Isten-nélkülinek éli meg a saját belső világát. Számára a külvilág valóság, a természetet valóságosnak tapasztalja, viszont saját belső világát illúziószerűnek éli meg. Tehát a nyugati ember a fizikai világot megfoghatónak, létezőnek tapasztalja, de nem éli meg ugyanilyen valóságosnak a saját érzéseit vagy gondolatait. Keleten kialakult a külső maja, a keleti ember a külvilágot tartja majának, azért, mert nem észleli a külvilágnak a szellemmel és Istennel való áthatottságát, a nyugati ember pedig inkább a belső világát éli meg maja-szerűnek, mert nem éli, nem látja a gondolatainak, érzéseinek szellemmel való áthatottságát. A keleti ember a külvilágban kételkedik, a belső élményeit tartja inkább valósnak, a nyugati ember számára pedig a külvilág a realitás, és az érzéseiben, gondolataiban kételkedik inkább. És ami eltűnt a keleti ember számára a külvilágból, annak kéne megszületnie a nyugati ember belső világában. Ez a karácsony lényege, a születés misztériuma.
Ennek persze több értelmezhetőségi rétege is van. Aminek meg kéne születnie a nyugati ember belső világában, az a szellemi, isteni erő, ami kihúzódott a keleti ember tapasztalása számára a külvilágból. Ezt a folyamatot egy fordított parabolaként rajzolhatnánk le. A parabola egyik oldalán van a földi világ. A keleti ember Krisztus előtt négy-ötezer évvel a földi világot Istennel áthatottnak élte meg, majd később a külvilág megszűnt számára szellemmel áthatottnak lenni. Volt egy olyan közbülső pont – az egyiptomi kultúrkorszakban és a görög-római korszak elején –, amikor az égi világot, a csillagok világát élték meg az emberek szellemmel és Istennel áthatottnak. Most, a tudati lélek korszakában a parabola másik végén vagyunk, ugyanis azt, amit régen a keleti ember a természetben látott, s amit aztán később az egyiptomi és a korai görög ember látott a csillagok világában, most megint a földön kell megtalálni, csak belül, az ember saját belső világában.
Váradi Tibor: Karácsony a tudati lélek korábanA tudati lélek a léleknek a legmagasabb része, s a lelki funkciók közül a gondolkodás köthető hozzá. A tudati lélek karácsonyán meg kellene születnie a gondolatvilágban ugyanannak a szellemi erőnek, amit a régi, Krisztus előtti ember a természet világában, majd a csillagok világában tapasztalt. Rudolf Steiner így fogalmaz: „Az élő Krisztus erejét kell minden megismerésünkbe belevinni.” Tehát ha ez a születés, amiről a tudati lélek karácsonya szól, tényleg megtörténne, akkor minden egyes megismerési folyamat át lenne hatva a Krisztus-impulzussal. Így lesz a karácsony ténylegesen a születés ünnepe az ember számára. Ahogyan megszületett Jézus a betlehemi istállóban, ugyanígy kéne megszületnie a belső világunkban – először a gondolati világban – a szellemi erőknek.
Az öröm ünnepe
A karácsony első fontos aspektusa az, hogy a szeretet és a bölcsesség ünnepe. A második, hogy a karácsony a születés ünnepe, a születés misztériumával függ össze, s van egy harmadik nagyon fontos aspektus, amely szintén a tudati lélek korához tartozik, s ez nem más, mint hogy a karácsony az öröm ünnepe. Nagyon jól tudjátok, hogy a Biblia sehol sem fogalmaz véletlenül. Emiatt fontos lenne, hogy nagyon figyelmesen olvassa el mindenki – főleg Máté és Lukács evangéliumában – a karácsonyi történetet. Minden apró szimbólumnak jelentősége van. Mind a két evangéliumban felfedezhető, hogy a pásztorok és a királyok egyaránt hatalmas örömet éreztek, amikor megtudták Jézus születését. Tehát a karácsonnyal összefügg az öröm érzése is. Amikor megjelenik a Bibliában az Úr angyala a pásztoroknak, így szól hozzájuk: „Ne féljetek, mert íme hirdetek néktek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz. Üdvözítő született ma néktek, az Úr Krisztus.” És ugyanígy a mágusoknál, a királyoknál is ezt olvashatjuk az evangéliumban: „És íme a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük vala mindaddig, amíg odaérvén megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének.” Mind a pásztoroknál, mind a királyoknál Jézus születése kapcsán megjelenik egy nagyon fontos alapérzés, az öröm. A karácsony nemcsak a születés, a szeretet és a bölcsesség ünnepe, hanem az öröm ünnepe is.Váradi Tibor karácsonyi előadása nyomán
Megjelent a Manifesztum 31. számában
 

http://www.napfenyes.hu/
Összeállította: Demuth János