Befejezte az Állami Számvevőszék a Pro Kultúra Sopron vizsgálatát
Szeptember végén hét nemzeti tulajdonú gazdasági társaság ellenőrzését zárta le az Állam Számvevőszék. A közpénzek legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve többek közt a PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. működését is vizsgálata, mely kapcsán két markáns megjegyzést emeltek ki a sajtóközleményükben. A polgármester intézkedett a feltárt hiányosság felszámolásáról. Illusztráció / cyberpress.hu archívum Az Állami Számvevőszék ellenőrzései feltárják, hogy a tulajdonosi felügyelet hozzájárult-e a szabályszerű gazdálkodáshoz és feladatellátáshoz, továbbá meghatározhatóvá válnak a szervezet vagyongazdálkodást érintő kockázatai. A megállapítások alapján megfogalmazott számvevőszéki javaslatok hasznosítása elősegíti a meglévő hibák megszüntetését. A jó gyakorlatok bemutatásával az ÁSZ hozzájárul a követendő megoldások megismertetéséhez, terjesztéséhez. A közlemény a vállalatot ismertetve kitér arra is, hogy a PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Kft. 2009. január 19-én átalakulással – az 1996-ban alapított Pro KultúraSopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság jogutódjaként – jött létre, önként vállalt közfeladatként pedig kulturális programok szervezése, a Soproni Petőfi Színház, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, illetve egyéb helyszínek, valamint a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar működtetése tartozik égisze alá. A vizsgált időszak tekintetében 38,41 millió Ft törzstőkével rendelekzett, állomány átlagosan 2018-ban 95 fő volt. Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonosi joggyakorlása a 2017-2018 közötti időszakban nem volt szabályszerű, mert a társaság felügyelőbizottsága – a jogszabályi előírással ellentétesen […]
Orbán: jövő év közepéig kell kibírni a vakcináig / a baloldal mindig az idegenek oldalára áll
A jövő év felénél hamarabb nem lesz vakcina a koronavírus ellen, ezért “nekünk, magyaroknak is a következő év közepéig, júniusig, júliusig kell kibírni” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt / archívum A kormányfő jelezte, az EU – így Magyarország is – eurómilliárdokat fektet az oltóanyag-kutatásokba, de egyelőre az Európai Bizottság elnöke sem tudta megmondani, mikor lesz meg a vakcina, a dolgok pedig állnak, hogy “nem lesz ez hamarabb, mint a következő év fele”. Orbán Viktor úgy fogalmazott: “van mögöttünk hét hónap, és van előttünk hét hónap, tehát mostantól kifelé megyünk (…), egy-két hónap, és akkor kezdhetjük vágni a centit”. A “szabadulás” május-június-július tájékán ér Magyarországra – mondta. A járvány elleni gazdasági védekezésről azt közölte: Magyarország – a munkaalapú gazdasága miatt – a hangsúlyt a munkahelyekre és a beruházásokra helyezte, és nemcsak a vállalati, hanem a családi beruházásokra is. A kormány felfogása szerint a legnagyobb gazdasági veszélyt a kivárás jelenti, mivel a gazdaság megáll, ha a vállalkozások és a családok kivárnak a beruházásokkal, a vásárlásokkal. Ezért is adott a kabinet nagyon sok pénzt több mint 900 vállalkozásnak beruházásra, ez “300-400 milliárd forintnál több beruházást jelentett”, és megmentett 155 ezer […]
2021. január elsejétől a háziorvosok a bértáblában szereplőnél nem kereshetnek kevesebbet
A kormány jövő év január 1-jétől garantálni kívánja, hogy a háziorvosok a bértáblában szereplő összegnél kevesebbet ne kereshessenek – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
illusz…
Kásler Miklós: Az új orvosi bértábla remélhetőleg hazacsábítja a külföldön dolgozó magyar orvosokat
Elfogadásra került az egészségügyi szférában dolgozó orvosok új bértáblája, amely mellett még egyéb kiegészítések is szerepelnek, mint például a “hálapénz” kivezetése, amelynek az alkalmazása a jövőben mind az orvosok mint pedig az adományozó betegek oldalán büntethető lesz. Az új törvényről, rendelkezésekről vagy ha úgy tetszik szabályozásról az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós beszélt a a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, amelyben kitért arra is, hogy az állami és a magánpraxis szétválasztása további jogszabályokat igényel a közeljövőben. Kásler Miklós a parlamentben / MTI/Balogh Zoltán A miniszter elmondta, hogy a kormány régóta foglalkozik az egészségügy átalakításával, fejlesztésével, és ezt a folyamatot a koronavírus-járvány most felgyorsított, ami markánsan rámutatott a magyar egészségügy erényei mellett arra is, hogy mik azok a szegmensek amiken célszerű nagyon gyorsan változtatni. Kásler Miklós kitért arra is, hogy a most elfogadott a törvény előtt, annak pontjairól egyeztettek a Magyar Orvosi Kamarával és az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével is. Az már külön történet, hogy egyébként ez valóban megtörtént – amit vissza is igazoltak az említett szervezetek – azonban a MOK mégis kifogással él a csomag ellen, hiszen nyilatkozatuk szerint utólag kerültek bele olyan pontok a törvénybe, amiről nem történt megállapodás és amelyek meglátásuk szerint erősen kifogásolhatóak. ( […]
Koronavírus – Németország újabb magyarországi megyéket minősített kockázatos területnek
Budapest és négy megye után szerdán további hét magyarországi megyét is felvettek az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedése miatt kockázatosnak minősülő területek listájára Németországban. illusztráció / fotó: Leczovics Zsolt A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) frissített listáján így a főváros és tizenegy megye szerepel Magyarországról. A listára elsőként, szeptember 16-án felvett Budapest, a szeptember 23-án kockázatosnak minősített Győr-Moson-Sopron, és a listára szeptember 30-án felkerült Csongrád-Csanád, Vas és Pest után szerdán Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét sorolták a kockázatos térségek közé. A listán nem szerepel Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Heves, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megye. A kockázatos besorolás azzal jár, hogy az ilyen területről Németországba érkezőknek 14 napra házi karanténba kell vonulniuk, és értesíteniük kell a helyi egészségügyi hivatalt. Megérkezés után készített negatív koronavírusteszt esetén az egészségügyi hivatal elrendelheti a karantén feloldását. Egy várhatóan október közepén életbe lépő új szabály szerint tesztet legkorábban az ötödik nap elteltével lehet készíttetni. Az RKI listájára egy sor további európai térség is felkerült, köztük több szlovákiai kerület és Románia eddig nem kockázatosnak ítélt megyéi. A kockázatos besorolásról közösen dönt az RKI, a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a belügyi tárca. A döntést megelőző elemzés első szakaszában azt vizsgálják, […]
