Tudták, hogy már az 1930-as években közel 4️⃣0️⃣ ezer látogatót fogadott a Lőver fürdő❓ A fürdő átalakításával a Soproni…

Tudták, hogy már az 1930-as években közel 4️⃣0️⃣ ezer látogatót fogadott a Lőver fürdő❓ A fürdő átalakításával a Soproni Idegenforgalmi Rt. 1933 májusban bízta meg Füredi Oszkár építészt. A telep bejáratát a Deákkúti útról áthelyezték a Lőver körútra. Az uszoda területének északi oldalán, a körút és a Deákkúti úthoz emelkedő hegyoldal közé széles bejáratot építettek, mely immár a fürdőt gépkocsival látogató néhány vendég részére parkírozáshoz is helyet biztosított. A régi kabinsort megtartották, máig is áll. Csupán a régi központi pavilont bontották el s annak helyét kiszélesítve ide került a bejárat és pénztár, felettük pedig két emeleten napozóteraszok. S mindez egy hangsúlyos toronyban ér véget. Ez a torony – az akkori bejárattal – máig mintegy az uszoda jelképe maradt. A kabinsor elé észak felől mindkét oldalon terméskőfalas épületmenet került, melybe a férfi és női ruhatár, víztisztító- és szivattyúgépház és gondnoki lakás is került. A bejáró udvar felől az új épületfalat ácsolt pergolákkal díszítették. A Lőver körút mentén végig új zárt terméskőfal épült, mely a körút felől a betekintést meggátolta. A fürdővizet változatlanul a Deákkútról biztosították, később a gyorsabb feltöltés érdekében a városi vízvezetéket is bekötötték. Korszerűsítették a vízkezelés technológiáját is, vízforgató berendezést és vegyszeradagolókat kapott a fürdő. A medence nem változott, de középtengelyében, szemben a bejárattal gyermekmedence épült. Ennek a végében kis lépcső mögött művészi kút áll. A régi zuhanyozókon kívül vasbeton-lábas és fedéllemezes új zuhanyozó is létesült. A terep rendezésével, a napozóhelyek mentén kőtámfallal, a ping pong asztaloknál egyszerű rézsűvel szép kertészeti környezetet teremtettek. Az együttes körúti kőpilléres portáljára a LÖVÉR FÜRDŐ felirat került. Az átépített uszoda az 1934. évi nyári idényre megnyílt. Vendégei nemcsak a Lőver körút mentén közelíthették meg, hanem a Sörházdombon át vágott erdei sétányon is, melyet a várostól elkülönülő helyzetére utalva egy újságíró találóan “pizsama útnak” nevezett el. A Deák kúti út mentén az emelkedő leküzdésére e gyalogsétánynak terméskő lépcsőket is építettek. Fotók: Régiségtár (Diebold Károly) További érdekességek a kommentben!

megtekintés a Facebook-on