Forradalmak esőben és napsütésben

Harmatgyenge a jelenlegi kormány ellenzéke, ezt bizonyítja az is, hogy a Közös Ország Mozgalom október 23-ra tervezett tüntetését a rossz időjárásra hivatkozva visszamondták. Így lesz ez majd tavasszal is, azok akik a valódi változást okozhatnák, majd wellnessre mennek, vagy a hétvégi házukba kertészkedni, kirándulnak a szép tavaszi időben, sokan pedig  dolgoznak majd valahol, például Ausztriában. És rossz időben is bizonyosan elfoglalják majd magukat. Petőfiék viszont, ha az esőre hivatkoztak volna, ma egyetlen győztes forradalmunk se lenne. Még messzebbre tekintve, ha a svédek 1700-ban megijednek a hóvihartól nem tudnak történelmi győzelmet aratni Nagy Péter seregén. És még akad sok-sok példa a világtörténelemből. Ennek ellenére a tudományos kutatások szerint az időjárás igenis hatással van a történelmi eseményekre. A hirtelen felmelegedés háborúk, forradalmak titkos segítője lehet. Hatvanegy éve október 23-án is szokatlannak bizonyult az a 20 fok feletti nappali hőmérséklet. Na persze nagyon vicces lett volna, vagy inkább groteszk, ha mondjuk az egyetemi ifjúság ötvenhatban nem megy ki az utcákra, mert nem süt  a nap. Déry Attila kutatásaiból tudjuk, hogy 1000 és 1300 között virágzott az európai kultúra és fejlődött a gazdaság, jó meleg és csapadékos időszak volt az. Aztán jött a kis jégkorszak, amikor rossz termés, csökkenő népszaporulat, éhínségek és pestisjárvány pusztította Európát. Később a Nagy Francia Forradalmat és az európai történelem óriási léptékű változásait megelőzően Japánban és Izlandon is hatalmas vulkánkitörések voltak, amelyek a napsugárzás csökkenését, szárazságot okoztak. 1815-ben a Tambora vulkán robbanása nyár nélküli évet eredményezett öreg kontinensünkön, mindenki didergett júliusban, aztán a későbbiekben  forradalmak követték egymást sorozatban. Ekkor tört ki a mi 1848-as forradalmunk is,  és mentek Petőfiék az utcára, de tudjuk esernyőt kellett vinniük magukkal.

Korszakunkban tudományos kutatások igazolják, hogy  a fegyveres konfliktusok negyede összefüggést mutat a pusztító hatású éghajlati változásokkal. Az időjárási katasztrófák felforgató társadalmi hatása pedig különösen tragikus erővel érvényesül az etnikailag szétszabdalt országokban. Sokan ezzel is magyarázzák a migráns áradat elindulását. A hosszútávú előrejelzések szerint a klímaváltozás nem kímél majd bennünket sem. Forró és száraz, fokozatosan felmelegedő és drámai fordulatokat okozó éghajlatváltozás vár az emberiségre. Ebben a Kárpát-medence lesz az egyik leginkább érintett terület. Szomjazó és éhező emberek milliói kelhetnek útra, hogy észak felé törve keressenek új életet. Vajon akkor elegendő lesz-e a mi kis kerítésünk és fényes elszigetelődésünk Brüsszeltől? Igaz, vagy nem igaz a Soros terv, az esőtől is megijedő “harcosokkal” nem megyünk majd semmire. Ha nem jönnek új erők, ha nem ébred fel az ország tetszhalott állapotából és nem alakul ki a magyar lelki egység és közakarás, a régóta áhított összefogás, amely végre összeforrasztja a mostani szétszabdalt társadalmunkat, akkor mély szakadékba zuhanunk, amin átrobognak a délről menekülő embermilliók.