A Páneurópai Piknik – 19 éve történt

A Páneurópai Piknik az osztrák–magyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt. A két ország beleegyezésével ehhez szimbolikusan egy határátkelőt nyitottak Margita (Sankt Margarethen im Burgenland) és Sopronkőhida (Steinambrückl) között három órányi időtartamra.

Ugyanazon a helyen már ezt megelőzően, 1989. június 27-én az akkori osztrák külügyminiszter Alois Mock és magyar kollégája Horn Gyula közösen vágták el a határzárat, hogy kihangsúlyozzák a megfigyelőberendezések lebontását, amelyet Magyarország 1989. május 2-án elkezdett.

Több mint 600 NDK-állampolgár használta fel a vasfüggöny megnyílásának rövid pillanatát arra, hogy nyugatra szökjön, miután előzőleg röplapokon felhívták a figyelmüket a Páneurópai Piknikre. A magyar határőrség az érvényben levő lőparancs ellenére sem avatkozott közbe.

Valamivel távolabb több ezer NDK-állampolgár várakozott a határátlépés esélyére, akik nem bíztak a határ megnyitásában. Ezért azoknak a száma, akik nyugatra távoztak ezen a napon, alig néhány száz volt. A következő napokban a magyar kormány kérésére a nyugati határ őrizetét megerősítették, így az NDK-polgárok 1989. szeptember 11-én bekövetkezett végleges kiengedése előtt viszonylag keveseknek sikerült a szökés.

A Páneurópai Piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek. Minden évben augusztus 19-én emlékünnepet tartanak a határ megnyitásának helyén. A Piknik szervezői az ellenzéki Magyar Demokrata Fórum illetve a Páneurópai Unió voltak. A fővédnökök Habsburg Ottó és Pozsgay Imre voltak. A szögesdrót szimbolikus átvágását a nemzetközi Páneurópai Unió főtitkára, Walburga Habsburg Douglas végezte.

A Páneurópai Piknik alkalmából Erich Honecker a következő nyilatkozatot diktálta a Daily Mirrornak: „Habsburg egész Lengyelországig röplapokat osztogatott, amelyben piknikre hívta a szabadságon levő keletnémeteket. Amikor megérkeztek a piknikre, ajándékokat adtak nekik, ennivalót és német márkát, majd rábeszéljék őket, hogy menjenek nyugatra.”

A következő hetekben a „vasfüggöny” arculata döntően megváltozott.

wikipedia