Állampárti múlt: a fiatalabb generációknál Budapest után Sopron a második leggyakoribb születési hely

Az állampárti múlt feldolgozatlansága hosszú ideje húzódó, terhelt öröksége a rendszerváltás utáni Magyarországnak. A mai napig nincs társadalmi egyetértés abban, hogy a nyilvánosság elé kell-e tárni az egykori titkos iratokat, de a kormányzat magára vállalta ennek felelősségét. Mindenekelőtt fontos tisztázni: a nyitottaktak.hu indulásával nem a teljes ügynökakta-állomány kapott nyilvánosságot és a hozzátartozók eddig is kérelemmel fordulhattak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához (ÁBTL), a kutatók számára pedig korábban is böngészhető volt a levéltár.

Az új platform elindulása ugyanakkor jelentős lépés, a hozzáférhetőség két ütemben valósul meg:

• Ami november 4-től szabadon hozzáférhető: ún. 6-os kartonok, a B-naplók és a mágnesszalagok “H” adattára kereshető
• Ami csak jövőre kerül feltöltésre: 2027. február 25-ig a levéltárban őrzött B-(beszervezési) dossziék.

Maga az adatközlő is emlékeztet arra, hogy sajnálatos módon ezek a nyilvántartások soha nem voltak és már soha nem is lesznek teljesek, mivel azok módszer megsemmisítése már 1990 előtt is folyamatos volt. A most közzétett adatbázis komoly hiányossága, hogy a jelentések nem megismerhetők, a tartótisztek és azok feletteseinek nevei nincsenek feltüntetve. A társadalom lényegében egy nyers névsort kapott a kezébe, aminek a feldolgozásában és megértésében az állam jelenleg nem nyújt érdemi partnerséget.

A nyilvántartási szereplés önmagában nem bizonyít tényleges beszervezést, vagy érdemi ügynöki munkát, jelentéseket. Könnyen előfordulhat, hogy valakinek a beszervezése nem volt sikeres, vagy a megnyitott hálózati karton ellenére soha nem adott jelentést. Mivel rendkívül szenzitív területről van szó, indokolt az empátia: fel kell idéznünk, hogy az állampárt milyen gátlástalan módszerekkel – zsarolással, egzisztenciális fenyegetéssel, a családot ért nyomásgyakorlással – volt képes rábírni saját állampolgárait az együttműködésre. Ezek, és a valódi gátlástalan megfigyeléseket végző, aljas jelentéseket író, másokat lelkileg és fizikailag megnyomorító személyek között így különbséget nehezen lehet tenni az adatbázis böngészése során.

A mágnesszalag és a 6-os karton nyilvántartások alapján a mai Sopron közigazgatási egységéhez tartozó (Sopron, Sopronbánfalva, Sopronkőhida, Balf, Brennbergbánya) területre vonatkozóan 430 darab bejegyzés szerepel.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem 430 személyt jelent, hanem 430 bejegyzést, mivel a különböző archív adatforrások miatt természetes módon előfordulnak duplikációk. A teljes körűség nem igazolható, és a nyilvántartási szereplés önmagában nem bizonyít tényleges munkát. Hasonlóképpen, a születési hely sem igazolja, hogy az illető helyben tevékenykedett volna, hiszen a tényleges lakóhelyet a kartonokból lehetne megismerni – amit az adatbázis jelenlegi formájában nem rendszerez –, és a környék szülöttei is élhettek vagy dolgozhattak máshol, miközben más vidékről származók is tevékenykedhettek Sopronban.

A mai soproni járás települési adatai (Sopron városán kívül) összesen 496 db bejegyzést mutatnak. Tételesen – a találattal rendelkező településekre lebontva – az alábbiak szerint alakulnak a számok:

Különösen tanulságos a demográfia területi eloszlásának vizsgálata az 1960 után születettek körében, hiszen a soproni születési hellyel rendelkező bejegyzések meglepő gyakorisággal szerepelnek. Az egyes születési évjáratok összeadásával képzett városi rangsorban Sopron (95 db találat) – Budapest (174 db találat) mögött – a második helyet foglalja el. Összehasonlításképpen: a szintén nyugati határ mentén fekvő, az államszocializmus idején kiemelkedő katonai és belügyi igazgatási központnak számító Szombathely 48 db bejegyzéssel szerepel, vagyis mondható, hogy a vasfüggöny árnyékában elzárt polgárvárosban, Sopronban közel kétszer akkora hatékonysággal dolgozott az állampárt, hogy minél többeket beszervezzen.

Sopron az 1960 és 1971 közötti vizsgált évcsoportokban mindvégig az első két leggyakoribb születési hely között szerepel (későbbi adatok azért nincsenek, mert az ezután születettek a rendszerváltás idején éppen csak felnőtté váltak).

Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy ez nem tekinthető a teljes országos adatbázis hiánytalan települési rangsorának, mivel az 1960 előtt születettek köre ebben a szűkebb metszetben nem került vizsgálat alá az adatbázis nagysága miatt.

<p>The post Állampárti múlt: a fiatalabb generációknál Budapest után Sopron a második leggyakoribb születési hely first appeared on Cyberpress.</p>