Csodák vannak

Soproni Sördögök – Albacomp február 16., szombat 18.00 Azt tudjuk, hogy rossz nincs jó nélkül, ördög pedig nem létezhet angyal nélkül. Ezen az estén minimum egy angyal segített az ördögöknek, ez biztos. Késve érkeztem. Nehéz 24 órát beosztani, ez szombaton is így volt.

A bejáratnál, mögöttem álló kisfiú 38 – 19 – es állást olvasott le az eredménykijelzőről. Ez nem lehetett! Huha, de igen! Vezetett a csapat, nem is kevéssel.

Miután lecsüccsentem a haverokhoz már a második negyedben járt a kosárjátszma, az ötödik percben 44 – 26 volt az állás. Örültem, hogy sokan voltak kíváncsiak a fiókákra. Természetesen nem volt sima ügy a hátralévő két negyed.

Megérkezésem egy lefelé lejtőt eredményezett, bár kötve hiszem, hogy én lettem volna az oka annak, hogy az Albacomp a szünet előtt dobott vagy húsz pontot!

A szünetig 11 pontot sikerült dobniuk a Sopronnak, 51 – 44. A dobások száma nem lett jobb, sőt! A fehérvári csapat öt pontra szűkítette a zsák száját 63 – 57, majd kettőre 72 – 70. Ez volt a harmadik negyed eredménye, amit sokan nem akartak elhinni. Ilyen az élet, kiszámíthatatlan, sokszor megmagyarázhatatlan.

Aztán az utolsó körben a vendégek a nyolcadik percben vezettek is 74 – 76. Nem kell dolgokat megmagyarázni. Mindenki tudta, hogy miért volt ez így. Szerencsére az Sördögök felkeltek illetve alkalmat kaptak egy utolsó hajrára. Jeff Viggiano triplája és két büntetője az Albacomp kosarában landolt.

A végeredmény 97 – 91 lett, ami reményt csikart a csapat szellemében. Izgi volt fiúk. Sajnálom, hogy a srácok nem blogoznak az oldalukon, kíváncsi lennék az ő véleményükre és arra, hogy az idegenlégiósok jól érzik e magukat és ki fognak tartani a Sopronnál jövőre is!