Helyzetjelentés a harmadik hazai kudarc után

Nem sikerült az újabb bravúr, a bajnoki évad tavalyi szakaszában hazai pályán veretlen csapatunk rövid időn belül a harmadik verreségét szenvedte el az MKB Arénában. Három élcsapat, a bajnokság három meghatározó együttese tudott nyerini otthonunkban,

A Szolnok 2, a ZTE 6, most pedig a Paks 4 pont különbséggel nyert. Meszlényi Róbert vezetőedzővel boncolgattuk a hazai visszaesés okait

– A remek őszi hazai sorozattal a csapat saját maga számára magasra tette a lécet. Újabban azonban, igaz a legerősebb riválisok ellen –  képletesen szólva – többször is „leverte”. Miben látod az okokat? – kérdeztük szakvezetőket

– A tegnapi meccsen az volt a gond, hogy Brooks és Richardson gyorsan összeszedték a személyi hibákat. Donta a második félidő elején kapta meg a negyediket, le kellett üljön, s ezután húzott el 10 ponttal ellenfelünk. A zóna megint bejött, ledolgoztuk a hátrányt, ám a végjáték a Paks csapatáé volt. Sajnos, ahogy korábban a Szolnoké és a ZTE csapatáé. Pedig e három nagy csapat elleni hazai meccsek közül legalább egynek a megnyerésével azért számoltam.

– Az  ősszel sikerült itthon „elkapni” két csapatot a legjobbaknak tartott együttesek közül, az Albacompot, valamint a Körmendet. Azok bravúrgyőzelmek voltak, mostanában azonban a bravúrok sajnos elmaradtak…

– Így van, és ennek egészen egyszerű a magyarázata. Az előbb említett csapatok játékosállománya jóval erősebb,mint a mienk. Ellenük csak akkor lehet esélyünk, ha a csapatban akad extra egyéni teljesítmény. Emlékezzünk csak vissza, David Brooks az ősszel megnyert hazai meccseken igazi vezéregyéniségként játszott, rendre 25-30 pont körül, vagy afölött dobott, s a pontátlaga is csaknem 22 volt. Amióta visszatért Amerikából karácsony után ez közel 10 ponttal visszaesett. És sajnos ő a ZTE ellen nem lépett pályára, a másik két találkozón – hangsúlyozom, önmagához képest – nem játszott jól, időnként kifejezetten passzív volt, ha úgy tetszik, bár a pályán volt, játékban elveszítettük a vezért.

– Gondolom, beszélgettetek vele erről…

– Így van, nem is egy alkalommal. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy bár az edzésmunkáján ez nem látszott, az utóbbi hetekben elég sok problémája akadt, fájt a foga, a térde, a dereka. Nyilván az is kihatott a teljesítményére, hogy odahaza,a családjában gondok adódtak. Ennek kapcsán egyébként engedélyt kért, hogy hazautazhasson, szerdára várjuk vissza. Reméljük, újra az őszi önmagát idézve, és a nehézségeit nem „behozva” a pályára, a meccsekre.

– A visszaesése „gyanúsan” egybeesik  P.J.-nek a visszatérésével, nem lehet összefüggés?

– Nem tartom valószínűnek, hogy ez az ok, ugyanis David kifejezetten örült Couisnard érkezésének, korábban pedig szorgalmazta, hogy ő jöjjön, mondván egy igazi csapatemberrel sokat erősödhetünk.

– A szurkolók közül többeket az zavar, hogy Donta időnként túl sokat „dajkálja” a labát…

– Valóban szereti, s tény, hogy nem mindig úgy mozgatja a csapatot, ahogy szerentnénk. Abban nagyon jó, hogy saját magát helyzetbe hozza, vagy szabálytalanságokat harcoljon ki, ám a többek helyzetbe hozása néha akadozik, pedig még négyen játszanak. Vele is beszélgettünk, elmagyaráztuk, mit várunk tőle, ám sajnos egy játékos közel 30 évesen már nem tud kibújni a bőréből. Ezzel együtt tegnap is látszott, bizony erősellenfelek ellen nagy gond, ha össeszedi a faultjait, s le kell cserélni.

– Ami még nagyon egybeesik e három vereségnél az az, hogy nagyon gyengén, visszafogottan kezdte a második félidőt…

– Jogos a felvetés, bár most mint már említettem, Donta faultproblémái miatt kellett változtatni. A korábbi meccseken jól kezdtünk, de lehetetlen egész mérkőzésen át azonos szinten játszani. Nekünk ezeken a meccseken általában az első félidő végén jött el egy holtpont, s ez sajnos átnyúlt a második elejére. Ezt a problémát is próbáljuk kezelni,remélem, megtaláljuk a megoldást.

sakc.hu