„Ha megtörténik a baj, az visszafordíthatatlan” – a százezer ember ellátását biztosító vízbázist féltik a fertőrákosiak a tervezett reptérfejlesztéstől

A Fertőrákos határában, idilli kisalföldi réteken elterülő piuszpusztai repülőtér egy elmérgesedett vita középpontjába került, miután egy vállalkozó a fejlesztés szándékával megvásárolta azt. Az osztrák határnál, a páneurópai piknik emlékhelyének tőszomszédságában lévő beruházást ellenző önkormányzati képviselők fő aggodalma az, hogy

közvetlenül a területe mellett, illetve részben az alatt található Sopronnak és környékének a természetes vízbázisa. Azzal érvelnek, hogyha baj történne, és egy repülőből szennyeződés jutna le a földbe, azzal mintegy 100 ezer ember ivóvízellátása kerülne veszélybe.

A szemben álló felek álláspontja közötti, áthidalhatatlannak tűnő szakadékot hűen ábrázolja, hogy még abban sem értenek egyet, hogy eddig aktívan működött-e a repülőtér.

Kecskés Katalin, az ügyet leginkább forszírozó helyi képviselő szerint a telket az utóbbi harminc évben csak nagy ritkán használták repülésre, Fettik Krisztián a vállalkozó viszont a hivatalos nyilvántartásokra hivatkozik, amelyekben az már régóta reptérként szerepel.

Reptér a vízbázis szélén

Fettik Krisztiánnal a piuszpusztai reptér füves kifutópályája mellett találkoztunk. Elmondta, hogy a reptér az üzemeltetésében sportolási és hobbi célokat, illetve utánpótlás-nevelést szolgál majd, és egymotoros, dugattyús sportrepülőket (például Cessnákat, Vipereket és Diamondokat) terveznek itt használni. Szerinte a reptér a fejlesztés nyomán közösségi és turisztikai funkciót is betölthet majd: például

• áthozná az ország harmadik legnagyobb repülőnapját a közeli Fertőszentmiklósról,
• magyarok mellett külföldi tanulókat is oktatnának,
• de a helyi vendéglátók forgalmához is hozzájárulhat.

Állítása szerint a reptér működéséhez az infrastruktúra nagyjából 70 százalékban készen áll, a gépek akár már használhatnák is a füves kifutópályát, amit egyébként tilos leaszfaltozni – nem is terveznek ilyet. Az általa szerzett engedélynek megfelelően a teleknek a védett vízműkutaktól távolabb eső részére még egy kisebb, mobil irodát és kiszolgáló épületet helyeznének, a sportrepülők tárolásához egy ponyvahangárt, plusz még egy raktárkonténert készülnek felállítani.

Az a piuszpusztai reptéren és a környező réteken járva jól látható: a régiót vezetékes vízzel ellátó, föld alatti víztározó vízműkútjainak egyike közvetlenül a vállalkozó által emelt kerítés mellett magasodik, a többi valamivel hátrébb, de nagyjából egy kilométeres körön belül található.

Az pedig már a Soproni Vízmű Zrt. szakmai rajzából (alább látható) derül ki, hogy a reptér

• kis részben konkrétan a vízbázist szűken övező, „hidrogeológiai A” besorolású (zölddel jelölt), rendkívül érzékeny vízvédelmi területet is érinti;
• és az egész területe a nagyobb kiterjedésű, „hidrogeológiai B” (kékkel jelölt) védelmi zónán belül fekszik.

Rendkívül szigorú korlátozásokkal, de engedélyezték

Fettik kérelme alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal korábban lefolytatott egy egyedi kockázatértékelési vizsgálatot a reptér fejlesztésének ügyében.

Lapunk birtokába jutott a vízbázist működtető Soproni Vízmű Zrt. szakvéleménye, amelyet külön a kormányhivatal eljárásához készítettek. Ebben egyebek mellett rögzítették, hogy

The post „Ha megtörténik a baj, az visszafordíthatatlan” – a százezer ember ellátását biztosító vízbázist féltik a fertőrákosiak a tervezett reptérfejlesztéstől first appeared on 24.hu.