A legjobban a legjobbkor

Szenzációs, minden igényt kielégítő, remek meccsen vertük 94-92-re a Körmend csapatát. Együttesünk több játékosa is most nyújtotta szezonbeli legjobb játékát.
Az egyik ilyen kosaras amerikai irányítónk, Donta Richardson volt. 24 pontjánál egy alkalommal, Zalaegerszen már dobott többet, a társaknak kézbesített 8 gólpassza viszont szezoncsúcs. S mivel egy irányítónál az assziszt az egyik legfontosabb mutató, nyugodtan mondhatjuk, Donta mind pontszerzésben, mind a társak kiszolgálásában kiemelkedőt nyújtott.

„Kezdünk összeérni, egyre jobban megtaláljuk egymást s érezzük, minek mi az erőssége. Az is sokat számít, hogy a mérkőzéseken tapasztalatokat szerzünk, s ezeknek köszönhetően a kiélezett helyzeteket is jól oldjuk meg. Azt gondolom, az ilyen hangulatú mérkőzésekért érdemes edzeni, dolgozni, úgy érzem, csapatként jobbak voltunk, s egy remek ellenfelelt sikerült legyőzni.”

Meccsről meccsre jobb és jobb Szabó „Szöszi” Zsolt is, aki a Körmend ellen 17 pontot dobott, ami nála szezoncsúcs. A múlt héten Kaposvárott is szezoncsúcsot állított föl, akkor 13 pontig jutott.

” Mindeki hozzátette a magáét ehhez a sikerhez. Úgy érzem, nem volt gyenge pont a csapatban, a Körmend tehát nem tehette meg azt, hogy védekezésében csupán egy-két kulcsjátékosunk kikapcsolásásra összpontosít. „

Csapatkapitányunk, Charles David Brooks dupla-duplát hozott össze, a 20 pontja mellé 11 lepattanót – nála ez az idénycsúcs – szerzett, ami lévén szó egy mindössze 190 centis kosarasról óriási teljesítmény. Tegyük rögtön hozzá: azért ehhez a magassághoz jókora izomkötegek párosulnak, s 110 kilós testsúly, s David barátunk bizony ki is használja hatalmas erejét.

A harmadik negyed végén a félpálya közeléből játszi könnyedséggel, erőlködés nélkül könnyedséggel dobott triplát, majd a záró szakasz vége felé döntő szituációban még egyet, védővel a nyakában.

„Néztem az órát, mennyi van vissza a támadóidőből, s láttam, hogy pörög vissza, négy, három, kettő, egy…nem támadtak meg, eldobtam, s azonnal éreztem, hogy bemegy a labda. Amúgy az első félidőben sikerült párszor betörnöm, de a szünt után azt ügyesen megakadályozták a körmendiek, így többet kellett távolról próbálkoznom. Igen jó, szívós ellenfelet győztünk le, olyan csapatot, amelyet nem lehetett megtörni, éppen ezért nagyon értékes a sikerünk, amit csapatként játszva értünk el. A nehéz, kritikus pillanatokban ugyanis mindig volt valaki, aki pluszt tudott hozzátenni a csapat teljesítményéhez.”

sakc.hu