Teljes elmélyülést ígér a pálos rend felújított kolostora

Korhűen újították fel a sopronbánfalvi pálos rend kolostorát, számos szobát alakítottak ki turistáknak is, ám az odalátogatók semmilyen hangulatromboló modern újítással nem fognak találkozni

A művészettörténetileg teljesen korhűen felújított pálos kolostor nemcsak a képzőművészetnek és különböző kiállításoknak nyújt majd alkalmas táptalajt, hanem a lelki elmélyülésre vágyó turistákat is szívesen látják.

Építészeti és művészettörténeti tanulmányok, illetve régészeti föltárás előzte meg az 1480 körül alapított sopronbánfalvi pálos rendi, későbbi karmelita kolostor fölújítását. Szinte teljesen eredeti formájában újul meg az épület, sem szaunát, sem wellnesst nem építettek be, liftet azonban igen, és a lépcsőházat is akadálymentessé tették.

A szerzetesi cellákból 19 szobát alakítottak ki, meghagyva a boltozatokat. – Egyszerűen berendezett, de fürdőszobával ellátott egy- és kétágyas szobák, az utóbbiakból három lesz – tájékoztatta Magyari Éva Ybl Miklós-díjas építész, a rekonstrukció egyik vezetője az MTI-Presst.

– A tulajdonos 2004-ben vette meg az épületet, 2006 végén határoztak a kolostor jövőbeni világi funkciójáról, és egy éve kezdtek neki a tényleges munkálatoknak. Mivel műemlékről van szó, Balázsik Tamás művészettörténész-régész vezetésével előmunkálatokat végeztek, leástak a középkori alapokig, megtalálták az egykori pálos kolostort a Hegyi templommal, vagyis a sopronbánfalvi templommal összekötő átjárót, amely szemöldökgyámos (a kapu szemöldökkövét tartó jellegzetes gótikus forma) és pálcatagos (negyed-fél-háromnegyed kör metszetű, párkányoknál és nyíláskereteknél alkalmazott építészeti tagozat), valamint egy gótikus ablakot – beszélt a kezdetekről az építész.

A feltárásoknál az is kiderült, hogy amikor a kolostor refektóriumában, az ebédlőben leszedték a mennyezetről a fehér festéket, előkerült az 1700-as évek elején készült freskó, amelyet most restauráltak – mesélte Balázsik Tamás a felújítás különlegességeiről.

A refektórium bejárati ajtaja fölött megtalálhatók puhafából a pálos rend címerének elemei: a pálmafa, a két ágaskodó hímoroszlán és a csőrében kenyérdarabot tartó holló valósággal élnek a restaurálás után. A noviciátus (kispapok tanulóidejének helye) hossztengelyében húzódó megfeketedett fagerendán a tisztítás után előbukkant a gyönyörű vésett mintázat.

Fontosnak tartottam építésztársammal, Pazár Bélával együtt, hogy a kolostort korhű anyagokkal hozzuk rendbe. Ez azt jelenti, hogy a padlót nagyrészt kézzel pattintott solnhofeni, finoman strukturált kővel, amely a barokk templomok jellegzetes padlózata, a szobákat pedig hajópadlóval burkoltuk, a falakat fehérre meszeltük. A bejárathoz, az előtérbe talált téglából fektettünk le burkolatot csakúgy, mint a kiállítóhelységbe, és a padlástérben levő könyvtárban is bontott tégla adja a járófelületet. Újragyártattuk az ablakokat, a vasalatokat, egy épségben maradt barokk ajtót az első emeleti nagyszobára rögzítettük – sorolta Magyari Éva.

Mint elmondta, a földszinten van a refektórium, a konyha, szobák, kerengő, a régi és az új lépcsőház, lift és recepció, a vizesblokk és a kijárat a kőfallal körülvett kertbe, ahol a fák megmaradtak. A kolostor bejárata közelében a földszinten helyezik el a pálos rend történetét írásokkal, tárgyakkal bemutató kiállítást.

Az első emeleten van a noviciátus terme, szobák, a sekrestyefalban látható a gótikus ablak, és ott megy föl a lépcső a tetőtérbe. A tetőtérben négy szoba, kiállítótér és a könyvtár kapott helyet a kerengő templomhoz tapadó szárnya fölött.

A beruházó – a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Nistema Kft. – arra számít, hogy a legalapvetőbb felszereltségű szobákba olyanok jönnek, akik teljes elvonulásra, elmélyedésre vágynak. Néhány szobában pedig képzőművészek kapnak térítésmentesen helyet az alapítvány támogatásával. – A táj is gyönyörű, s elvonulásra alkalmas – jegyezte meg az építész.

Forrás: hirado.hu/MTI