Bravúrgyőzelemmel az életben maradásért

Csapatunk igazi katlan hangulatban léphetett pályára a csordultig megtelt Novomatic Arénában, és már az első percekben megmutatta, itt ma nem lehet más az eredmény, mint soproni győzelem!

SOPRON KC – NHSZ–Szolnoki Olajbányász 81-72 (26–16, 14–23, 30–21, 11–12)
Sopron, 2000 néző. V: Praksch, Major Á., Földesi Á.

SOPRON: FORD 22/9, Ruják 11/9, Meszlényi 2, KUCSERA 16/3, Kelenföldi
Csere: WERTZ 14/3, KOVÁCS B. 13/12, Hajdu 3/3
Edző: Baksa Szabolcs

SZOLNOK: KRNJAJSZKI 7, Pierre-Louis 12, Cseh 7, BARNES 12/6, GOODWIN 12
Csere: Brantley 12/3, Pallai 8/3, Molnár M. 2
Edző: Mikko Larkas

Két Kucsera-büntetővel indult a találkozó, majd Barnes tett két pontot a táblára a vendégeknél, Ruják András tripláját látva pedig felrobbant a csarnok (5-2). Cseh kosarával megint egy pontra zárkózott a Szolnok, de Ford és Meszlényi találatai után már vendég időkérés következett (6. perc 9-4). Nem tört meg a lendületünk, újabb nyolc egységet tettünk a táblára, mielőtt Molnár Márton révén a Szolnok is megszerezte a következő kosarát (17-6). Tovább meneteltünk, néhány másodperccel a negyed vége előtt kétszer annyi pontnál tartottunk, mint ellenfelünk (26-13), ám az utolsó szó Pallai Tamásé volt, a szolnokiak játékosa három büntetőt harcolt ki, és mindet be is dobta, ezzel tízre csökkentette csapata hátrányát az első pihenő előtt (10. perc 26-16).

Két perc telt el a második etapból, mire megszületett az első kosár, ezt azonban Pallai szerezte a triplavonalon túlról, így vezetőedzőnk időt kért (13. perc 26-19). Nem hagytuk magunkat, Ford triplájával visszaállítottuk a tízpontos differenciát, de Barnes és Goodwin kosaraival megfelezte azt a Szolnok (29-24). Sőt, nem sokkal később, amikor Pierre-Louis betalált, már csak hárommal vezettünk (17. perc 33-30), Cseh kétpontosa után pedig a vezetést is átvették a vendégek (36-37). A nagyszünetig rendeztük a sorokat, az utolsó másodpercekben már Brantley dobásával a Szolnoknak kellett futni az eredmény után, a félidőre azonban mi mentünk egypontos előnnyel (20. perc 40-39).

Szolnoki kosárral indult a második félidő, ezután pedig oda-vissza billegett az eredmény, amíg Kovács Benedek triplájával ismét kétpontos előnybe kerültünk, és egészen a negyed közepéig vezettünk is, ekkor azonban Barnes révén megint kiegyenlített az Olajbányász (25. perc 53-53), sőt, egy technikai után a légiós egy büntetőt is bedobott, megint egy pontos szolnoki előnyt mutatott az eredményjelző (53-54). Egy kis ideig megint mi futottunk az eredmény után, de Kovács Benedek újabb triplájával megint visszavettük a vezetést (28. perc 61-58). Sőt, ezt a találatot három újabb távoli bomba követte, a tömeg tombolt a lelátókon, csapatunk pedig Brantley kosara ellenére tízpontos vezetés birtokában várhatta az utolsó tíz percet (30. perc 70-60).

Kucsera két duplájával indult a záró etap, a következő percekben pedig az itt kialakított előnyünket őriztük, Ruják triplájával pedig rá is tettünk még egy lapáttal, időt kért a Szolnok (36. perc 80-64). Bár a hátralévő időben mi csak egy pontot szereztünk, a szolnokiak pedig nyolcat, a győzelmünk nem forgott veszélyben, hatalmas sikert arattunk a pokoli hangulatú Novomatic Arénában (40. perc 81-72)!

Baksa Szabolcs: A mérkőzésről sokat nem szeretnék mondani. Megnyertük, és elképesztően büszke vagyok a csapatomra, és mindenkire, aki ennek a részese volt, hiszen egy klub nem csak a játékosokból és edzőkből áll, hanem rengeteg ember munkája van abban, ami mi napról napra, hétről hétre próbálunk létrehozni. Amikor edző lettem, elgondolkodtam, mi vitt erre az útra, és nem akarom túldramatizálni, túlromantizálni, de mégis rájöttem. Először akkor, amikor a Budapesti Honvéddal bajnokok lettünk, és láttam azon szurkolók arcát, akik 25 évet vártak erre a sikerre, illetve amit ma a soproni emberek arcán láttam. Az a szeretet, támogatás, amit kaptunk tőlük… Ezt az estét soha nem fogom elfelejteni, bármi is legyen a folytatásban. Nagyon hálás vagyok ezért. Bár nem vagyok tősgyökeres soproni, de ezután az este után biztos, hogy a lelkem egy darabja örökre Sopronban fog maradni. Megyünk tovább, dolgozunk, mert ezek a srácok megérdemlik a biztatást, a támogatást, és remélem, ez a történet pozitívra fog fordulni. Sok sikert kívánok az Olajnak is a szezonra!

Meszlényi Róbert: Ahogy várható volt, ez nem csak egy mérkőzés volt. Remek hangulat, hatalmas küzdés a pályán. Szeretném mindenkinek megköszönni, aki ebben részt vett, a szurkolóknak, a játékosoknak, a stábnak, a városnak, hogy ezt a szurkolást lehetővé tették. Azt gondolom, enélkül nem sikerülhetett volna.